Elismerések

2022.11.06. 20:12

Átadták a gyulai Erkel-ösztöndíjakat

Erkel Ferenc születésének 212. évfordulója alkalmából rendeztek hangversenyt a zeneszerző szülővárosában, a gyulai polgármesteri hivatal dísztermében, vasárnap délután. Az eseményen átadták az Erkel Ferenc Művészeti Ösztöndíjakat, illetve nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték Kertész Attila Liszt-díjas karnagyot, Gyula szülöttét.

Papp Gábor

Somogyváry Ákos karnagy, Mundruczó Nóra, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem másodéves tervezőgrafikus szakos hallgatója és Görgényi Ernő polgármester /Fotók: Für Henrik/

Amikor Budapesten, az Andrássy úton sétálunk, láthatjuk a városkép és a magyar zenei élet meghatározó épületét, a Magyar Állami Operaházat, amelynek sugárúti homlokzatát két egész alakos szobor uralja. Az egyik Liszt Ferencet, a másik pedig Gyula nagy szülöttét, Erkel Ferencet ábrázolja – emelte ki köszöntő beszédének elején dr. Görgényi Ernő. A fürdőváros polgármestere elmondta, ez már önmagában is szimbolikus jelentőségű, de különösen igaz ez akkor, ha tudjuk, hogy az Erkel Ferencről készült szobrot 1880-as években, még a zeneszerző életében állították.

Somogyváry Ákos, Gombos Ágnes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem negyedéves tervezőgrafikus szakos hallgatója és dr. Görgényi Ernő.

– Milyen tekintélye lehetett, milyen elismertségnek örvendhetett, hogy napjainkban elképzelhetetlen módon már életében szobrot állítottak a tiszteletére – tette hozzá. Dr. Görgényi Ernő szólt arról, hogy a Magyar Állami Operaházat a kormány felújíttatta, és beruházás átadója során mondta el Ókovács Szilveszter főigazgató, hogy 138 éve, amikor építették az operát, az akkori nagy Magyarország területéről biztosítottak szinte minden anyagot, technológiát és szakembert.

Napjainkban elképzelhetetlen módon már életében szobrot állítottak Erkel Ferenc tiszteletére.

– Az operaház tehát teljes mértékben magyar, mint ahogy Erkel Ferenc művészete is – folytatta a gondolatot. – Erkel nem csak zeneszerzői nagysága, hanem hazájához való viszonyulása miatt is többszörösön méltó az elismerésre. Ahogy a mesterek építkezésnél, úgy zeneművészetében Erkel is jellemzően hazai alapanyagból dolgozott. Ennek kapcsán Gyula polgármestere hangsúlyozta, a zeneszerző tevékenysége a nehéz időkben magasodott ki leginkább, a Bánk bán például 1861-ben, a szabadságharc leverése, a megtorlások után, de még a kiegyezést megelőzően született.

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték Kertész Attila Liszt-díjas karnagyot, Gyula szülöttét.

– Erre a hozzáállására van szükségünk az előttünk álló kihívásoktól terhes időszakban is – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő. A polgármester a későbbiekben szólt az Erkel ösztöndíj évtizedes és közelmúltbeli előzményeiről. Mint kiemelte, az ösztöndíj eredetileg a zenei tehetségek támogatására volt hivatott, viszont a talentum a művészetek bármely területén megjelenthet, ezért is terjesztették ki a kezdeményezést a többi művészeti ágra. Kifejtette, Gyula, a kultúra magyar városa számára, rendkívül fontosak a művészeti tehetségek alkossanak bármely művészeti ágban, s már akkor is tisztelik, illetve megbecsülik őket, amikor még pályájuk elején vannak.

Ezt követően dr. Görgényi Ernő polgármester és Somogyváry Ákos karnagy, az Erkel Ferenc Társaság elnöke nyújtott át az Erkel Ferenc Művészeti Ösztöndíjakat, amit Gombos Ágnes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem negyedéves tervezőgrafikus szakos hallgatója, illetve Mundruczó Nóra, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem másodéves tervezőgrafikus szakos hallgatója vehetett át. Ugyancsak kiérdemelte az ösztöndíjat Rózsa Kitti, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar operaénekes mesterképzésen részt vevő hallgatója, akinek később adják majd át az ösztöndíjról szóló, névre szóló emléklapot.

Köszöntötték Kertész Attilát

A hangverseny keretében nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték Kertész Attila címzetes egyetemi docenst, számos kitüntetés birtokosát, Liszt-díjas karnagyot, Gyula város szülöttét. A személyiséget méltatta és számára elismerést adott á Somogyváry Ákos és dr. Görgényi Ernő.

Az eseményen fellépett a pécsi Vocapella női kar, amelynek művészeti vezetője Novák-Szabó Lívia, illetve az Erkel Ferenc Vegyeskar, Silló Erzsébet énekművész és Gál Csaba zongoraművész. Az est házigazdája Somogyváry Ákos volt. A hangverseny programját Kodály Zoltán születésének 140. évfordulója alkalmából és Kertész Attila, a Magyar Kodály Társaság elnöke köszöntésére állították össze.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában