Tihanyi-Tóth Csaba

2022.10.31. 16:21

Még mindig Novák Laciként szólítják meg az egykor Békéscsabán játszó színészt

Bár több mint egy éve véget ért a magyar televíziózás legnépszerűbb sorozata, a Barátok Közt, a Novák Laci karakterét alakító Tihanyi-Tóth Csaba színművészt továbbra is gyakran azonosítják szerepével. Ráköszönnek az utcán, Novák Laciként szólítják meg a boltokban, s amikor színpadra lép, akkor is gyakran összesúgnak a nézőtéren: nézd, ott az a kedves fiú a tévéből.

Beol.hu

Barátokkal: Janza Kata, Tihanyi-Tóth Csaba és felesége Bognár Rita, valamint Som-Balogh Edina.

Az 54 éves színész-énekes szerint mindez természetes, hiszen 23 éven keresztül volt a sorozat egyik kulcsfigurája. Gyakorlatilag ő volt az egyetlen a szereplők közül, aki az első epizódtól az utolsóig jelen volt a Barátok közt történetében, ráadásul olyan karaktert alakított, akivel nagyon könnyen tudtak a nézők azonosulni – derül ki a színművész zaol.hu-nak adott interjújában.

– Nagyon szerettem Novák Lacit játszani, hiszen jó és hálás szerep volt az ő figurája – foglalta össze a színész-énekes. – Novák Laci amolyan korunk hőse típus, akinek kicsit zűrösek a családi kapcsolatai. Volt felesége, de elváltak, vannak gyermekei, akikkel nem mindig felhőtlen a kapcsolata. Próbálkozik ezzel-azzal, a vállalkozásai nem mindig gyümölcsözőek, sőt, olykor még a bokáját is megüti a stiklijei miatt, de aztán egyenes útra tér. Mindezek ellenére nem megosztó figura, épp ellenkezőleg, nagyon szerethető karakter, akivel szívesen azonosultak a nézők. Ezáltal számomra önmagában az is óriási élmény volt, hogy egy ilyen karaktert alakíthattam, a sorozat sikeréről nem is beszélve.

– 23 éven át játszotta napi sorozatként a televízió, s ebből jó 15 éven keresztül milliós nézettséget produkáltunk. A Barátok közt szereplőit az is ismerte, aki magát a sorozatot nem is nézte. Emiatt azon sem akadok fenn, hogy engem a mai napig Novák Lacival azonosítanak a nézők. Ezt egyszerűen nem lehet, nem tudjuk elkerülni. Bárdy György, a világ egyik legnagyobb színésze volt, ám egyszer elvállalta Gugyerák Lajos szerepét, s onnantól kezdve nem tudta levetkőzni magáról azt a figurát. Zenthe Feri bácsi előbb a Tenkes kapitánya lett, majd a jóságos Taki bácsi, szintén egy televíziós sorozatból, a Szomszédokból adódóan. Aki egy napi sorozatot elvállal, annak vállalnia kell a vele járó következményeket is, akár tetszik, akár nem.  

Tihanyi-Tóth Csaba karrierjének első tíz esztendeje kőszínházakhoz kötődött. Játszott többek között Békéscsabán, a Pécsi Nemzeti Színházban, a József Attila Színházban, de Bécsben és Salzburgban is. Zenés és prózai darabokban egyaránt kipróbálta magát, ám színházi szerepet többé már nem kíván vállalni. Ennek az is oka, hogy 25 éve megalapította saját társulatát, a Tihanyi Vándorszínpadot, ami kiteszi élete jelentős részét, illetve abban a szerencsés helyzetben van, hogy válogathat a felkérések között. Legszívesebben show-műsorokban szerepel, ahol önmagát adhatja.  

– Amikor a Barátok közt véget ért, szinte azonnal megkerestek a hazai televíziós csatornáktól, hogy elcsábítsanak magukhoz – részletezte. – Volt, aki szintén sorozatszerepet ajánlott, amit eleve nem akartam elfogadni, de olyan show jellegű műsorba, vetélkedőbe is hívtak, aminek sok köze nincs a színészethez. Édesapámmal gyakran beszélgettünk is arról, hogy régen színészi feladatra hívták a színészeket, most inkább jópofizásra. Én viszont csak azt a feladatot vállalom el, amit össze tudok egyeztetni az ízlésemmel. Megalázó szituációkba nem vagyok hajlandó belemenni. Sajnos, ahogy mára teljesen átalakult a világ, úgy a szórakoztatás is sokat változott. 

Fotó: Móricz István/MW

– Mások az értékek, és más az emberek ingerküszöbe. Bár nekem is a szórakoztatás az első számú feladatom, de én úgy akarok örömet szerezni a közönségnek, hogy közben tanítok, nevelek is. A Tihanyi Vándorszínpad indulásakor azt fogadtuk meg, hogy a magyar zenei hungarikumot, vagyis az operetteket fogjuk népszerűsíteni, annak hagyományait ápoljuk a mindenkori közönség igényes szórakoztatása érdekében. Ehhez a mai napig tartjuk magunkat, annyi változtatással, hogy tíz éve a magyar nóták, két éve pedig a táncdalok felé nyitottunk, ma már Szenes Iván dalai is a repertoárunk részét képezik.  

A színész-énekes szerint mindez természetes döntés volt részéről, hiszen ő ebben a zenei közegben szocializálódott. Édesapja, Tihanyi-Tóth László énekes-tenorista bonviván, így odahaza neki köszönhetően állandóan szólt a zene, leginkább az operett. Ez nemcsak az ő zenei ízlését alapozta meg, de a testvéréét, Tihanyi-Tóth Kingáét is, aki szintén dolgozott színészként, bár egy jó ideje már „a civil szférában” tevékenykedik. Feleségének édesapja pedig Artisjus-díjas magyar nóta szerző, abban, hogy tíz éve a magyar nóta is megjelent a Tihanyi Vándorszínpad repertoárjában, neki is meghatározó szerepe volt.  

– Kevesen tudják, de az operett és a magyar nóta is a magyar népdalkincsből táplálkozik – mutatott rá Tihanyi-Tóth Csaba. – A Zenetudományi Intézet több mint 200 ezer magyar népdalt regisztrált, ami elképesztő szám. Egy átlagos európai nemzetnek néhány ezer darabból álló népdalkincse van, ezzel összehasonlítva jól érzékelhető a különbség. Mi, magyarok, tehát nagy urai vagyunk az ősi zenének, hiszen a népdalaink között olyanok is akadnak, amelyek nem néhány száz, hanem ezer évre nyúlnak vissza. A magyar operett és a magyar nóta ebből a fantasztikus zenei alapból táplálkozik. Operett- és magyar nóta szerzőink a népdalokra alapozva alkottak meg csodálatos melódiákat. Magyar nóták ma is születnek, operettek azonban már nem, az egy adott történelmi korhoz kapcsolódó zenei műfaj, a népszerűsége azonban úgy tűnik, továbbra is töretlen.  

A színész-énekes azt is mondja, a Tihanyi Vándorszínpad alapításakor bennük is felmerült a dilemma, vajon milyen hosszú távra tervezhetnek az operett-műsorokkal. Az akkor huszonéves tagokból álló társulat az ötven feletti korosztály szórakoztatását vállalta, így joggal tették fel maguknak a kérdést, vajon néhány évtized múlva is lesznek-e olyanok, akiket egy-egy operett összeállítással le tudnak-e kötni egy-másfél órára, vagy át kell programozniuk magukat a V’Moto-Rock és EDDA-dalok irányába. 

Az idő azonban őket igazolta, több mint háromezer előadást tudhatnak már maguk mögött, s közben csak frissült a repertoárjuk, de az irányvonal alapvetően nem változott.  

– Az évek során kiderült, hogy ebbe a műfajba bele lehet öregedni – magyarázta. – Ahogy idősödik az ember, egyre inkább talál rá a magyar nóta és az operett világára. Ennek leginkább talán az az oka, hogy varázslatos dallamvilága van, mágikusak ezek a zeneszámok. Mi mindig ragaszkodtunk ahhoz, hogy az autentikus vonalat kövessük, így amikor élő zenekari kísérettel lépünk fel, akkor továbbra is Szalai Antal cigányzenekarával dolgozunk, azzal a társulattal, amelyik immár ötven éve képviseli a minőséget ebben a műfajban. Mi nem mozdultunk el a mulatós zene irányába, nem gyorsítottuk fel a magyar nótákat, nem tettünk alájuk gépi alapokat. Ahogy a közönségnek, úgy ennek a hungarikum zenének is megadjuk a tiszteletet.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában