Hogy soha ne feledjük: bemutatták Körösi Mihály újabb kötetét Mezőberényben

Bemutatta „Hogy soha ne feledjük! – A Szovjetunióba jóvátételi munkára hurcolt mezőberényiek emlékezete” című könyvét Körösi Mihály helytörténész a napokban a városháza dísztermében. A kiadvány a Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület jóvoltából jelent meg.

P. G.

Fotók: Orlai ház/Facebook

Mint az Orlai-ház Facebook oldalán olvasható, Frei Zita, a helyi német nemzetiségi önkormányzat elnöke elmondta, a könyvvel hozzá kívánnak járulni Mezőberény helytörténetének bővítéséhez, segíteni a tanárok és diákok tájékozódását. Siklósi István polgármester hangsúlyozta, a kötetnek Mezőberény értékei között a helye.

Körösi Mihály elmondta, a mezőberényi németek között éles megosztottság alakult ki. A Volksbund tagjai a németségüket hangsúlyozták, a Hűség a Hazához Mozgalom tagjai pedig bár német nyelvűnek tartották magukat, de kifejezték a magyar kötődésüket.

A három párt – a kisgazda, a szociáldemokrata és a kommunista – képviselőiből álló úgynevezett kistanács feladata volt a német lakosság összeírása, majd ezt még az orosz községi parancsnokság átvizsgálta. A visszaemlékezők szerint a válogatásba erősen beleszólt a helyi tolmács a berényiek kárára.

Körösi Mihály: a mezőberényi németek között éles megosztottság alakult ki.

Körösi Mihály érdekességként megemlítette, aki maga helyett két személyt ajánlott, azt nem vitték el. Előfordult, hogy névazonosság miatt évekig más szenvedett. Monostori (Maász) Márton tanító bejárt a községházára, kérte, hogy a Hűség mozgalom tagjait ne vigyék el, végül ő is az elhurcoltak közzé került.

Mivel a volksbundosok nagy része már a front megérkezése előtt elmenekült, ezért a Hűség mozgalom tagjaiból 163-an, a Volksbundból csak 17-en kényszerültek málenkij robotra.

A kiadvány a Mezőberényi Német Hagyományápoló Egyesület jóvoltából jelent meg.

A berényiek nagy része a krivojrogi vasbányába, illetve a sahti-novosahti szénbányába került. A szörnyűséget jellemezően azok élték túl, akik lélekben erősek voltak. Nagy részük az 1947-es választások előtt jöhetett haza, a mezőberényiek közül 506-an tértek vissza, 53-an elhunytak. A visszaemlékezők megemlítették, hogy viszonylag korai hazaérkezésüket Szabó Árpád kisgazda politikusnak köszönhették. Valamennyi hazatérő előbb a debreceni fertőtlenítő intézetbe került. Itt megvizsgálták őket, a rossz étkezés miatt jellemző volt a foghiány, fogszuvasodás, illetve a tüdő- és szívpanaszok.