Hazánk legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása valósult meg Mezőhegyesen – galériával, videóval

A Nemzeti Öntözési Mintaprogram keretében Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. használatában lévő területen 10,5 milliárd forintból valósult meg a projekt. A magyar kormány mintegy 8,5 milliárd forint állami forrásból finanszírozta tőkeemelés formájában, míg a ménesbirtok több mint 2 milliárd forint önrésszel járult hozzá Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházásához.

Az öntözési kapacitás emelése, korszerűbbé és hatékonyabbá tétele versenyképességi kérdés. Jelenleg Magyarországon majd 85 ezer hektáron – a szántóterületek alig 2 százalékán – zajlik öntözéses gazdálkodás, az uniós átlag ennek legalább háromszorosa. A Nemzeti Öntözésfejlesztési Mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amit nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége – hangzott el a megnyitón.

Helyszínként a 3. számú nyomásközpontot választották a házigazdák, ahol elsőként Csányi Attila, a beszállítói partner, a KITE Zrt. igazgatóságának az alelnöke adott tájékoztatást a beruházás részleteiről.

– Ennél aktuálisabb időpontban, mint az idei aszályos nyár után, bebizonyosodott, mekkora szükség van az öntözésre. A Tisza és a Maros vízgyűjtő területén az elmúlt 10 évben 30 százalékos vízhozam csökkenést tapasztaltak. Kevesebb lett a lehullott csapadék, a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda. Jelentős a gazdasági kár, 500 milliárd forint körüli. Ha ezt az összeget kiegészítenénk uniós támogatással, körülbelül 330 ezer hektár lehetne öntözhető. Gazdasági megtérülése az öntözésnek a korábbi 10 évről ma már lecsökken 10 év alá – emelte ki Csányi Attila, aki az infrastruktúra fejlesztése után beszélt arról, hogy a KITE működtet előrejelzéseket is adó országos meteorológiai hálózatot a partnerekkel, vízügyi hatóságokkal közösen, amit ingyenesen bocsát a gazdálkodók rendelkezésére. Mezőhegyessel közösen kultúránkénti termesztéstechnológiában is dolgozik majd együtt a KITE és meghatároz ideális talajművelési, öntözési javaslatokat a gazdáknak.

– Úgy tekintsünk erre a beruházásra, ami katalizátora lehet egy most elinduló, országos öntözésfejlesztési programnak – zárta gondolatait.

Dr. Nagy István agrárminiszter mérföldkőnek nevezte az avatást, mert élelmiszerszuverenitásunk megteremtésének jelentős állomása. Mezőhegyes mintagazdaság, mintául szolgál a gazdálkodásban, a technológiai színvonalban, a jövő tervezésében, minden olyan felelősségvállalásban, amelyre szükségünk van a XXI. században. Minta, mert felismerte azt, ha biztonsággal akar termelni, akkor az öntözés nem megspórolható. Mérföldkő azért, mert felismertük a problémát, kerestünk rá megoldást, és ezt megfelelő technológiai színvonallal meg is tudjuk valósítani – fogalmazott a miniszter, aki szólt a klímaváltozás okozta kihívásokról, a vízmegtartás érdekében tett feladatokról, a rendkívüli idők rendkívüli megoldásairól.

– A gyors és megfelelő alkalmazkodás különösen fontos ilyen időkben. Kulcsszerepe van az ilyen beruházásoknak, amely itt, Mezőhegyesen megvalósult. A növények vízigényét, a talaj nedvességtartalmát, a meteorológiai adatokat, időjárási előrejelzéseket és a rendelkezésre álló vízmennyiséget figyelembe vevő precíziós technológiák alkalmazásával a kialakított rendszer képes lesz meghatározni az öntözés idejét, mértékét, szükségességét. Manapság ugyanis nem elég növelnünk az öntözött területek nagyságát, mindezt a lehető leghatékonyabban kell megtennünk, hiszen a víz már ma is aranyat ér, és a dolgok afelé mennek, hogy később ez nem csak képletesen lesz igaz – tette hozzá, majd azokról az erőfeszítésekről is beszélt, amiket az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében tettek: létrejöttek az öntözési közösségek, és több tízmilliárd forint értében valósultak meg öntözési beruházások.

2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, azaz 85 ezer hektáron öntöztek. Az elmúlt öt év adatai alapján megállapítható, hogy az üzemre engedélyezett és a ténylegesen kiöntözött vízmennyiségek közti különbség folyamatosan nő, aszályos években sem csökken jelentősebben. A kormány célul tűzte ki, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron fog öntözéses gazdálkodás folyni.

Emlékeztetetett arra is: jelenleg 142 elismert öntözési közösség létezik, ezek összesen több mint 63 ezer hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. Öntözési közösségek leginkább itt, az Alföldön és a Kisalföldön létesülnek.

– Az öntözési beruházásokat és az öntözési közösségeket a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatjuk. Még lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére. Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként már 753 termelő részesült 46 milliárd forint támogatásban. A napokban pedig újabb 31 pályázatról született döntés, amely újabb 6,5 milliárd forint támogatást jelent. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére – emelte ki a miniszter.

A Hír Tv beszámolóját ITT tudja megnézni.