Mathias Corvinus Collegium

2022.10.27. 16:00

A tehetségek felismeréséről beszéltek a békéscsabai pedagóguskonferencián

Immár harmadik alkalommal szervezték meg a pedagóguskonferenciát az MCC békéscsabai képzési központjában. A konferencián az előadók és a résztvevők körbejárták a tehetség fogalmát és azt, ki, hogyan látja a tehetséget. Összehasonlították azt is, hogy mi a tehetséggondozásban az iskola szerepe és mi az, amit az MCC tud hozzátenni.

Gyemendi Réka [email protected]

A konferencián az előadók és a résztvevők körbejárták a tehetség fogalmát

Fotó: Für Henrik

Elsőként Mittag Mónika, a Mathias Corvinus Collegium békéscsabai képviselet-vezetője köszöntötte a megjelenteket, aki bemutatta az MCC fiatal tehetség programját. Ismertette, hogy Békéscsabán egy középiskolás programjuk működik, melyben tavaly még 20, idén viszont már 100 diák vesz részt. A konferencián az előadók és a résztvevők körbejárták a tehetség fogalmát és azt, ki, hogyan látja a tehetséget. Összehasonlították, mi a tehetséggondozásban az iskola szerepe, és mi az, amit az MCC tesz hozzá. Mittag Mónika hangsúlyozta: az MCC-nek az a célkitűzése, hogy minden diák megtalálja a saját erősségeit. 

Ezután Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója tartott előadást Tanulás a XXI. században címmel. A szakember rámutatott arra, hogy a megváltozott, felgyorsult társadalmi környezet ellenére mik azok az alapkészségek, képességek, amelyek a technológiai fejlődés dacára nélkülözhetetlen alapkövei a diákok személyiségfejlődésének. Előadásában elemezte a tehetség felismerésének és művelésének kultúránként eltérő módjait és ennek hatásait.

Kiemelte, habár ma már romantizáljuk a tehetséget, azonban nem volt ez mindig olyan pozitív dolog. Ismertette, hogy a középkorban és a paraszti társadalmakban nem volt erény a tehetség, úgy vélekedtek az emberek, hogy a képességeiket felülről, Istentől kapták, és ők csak médiumok, akik közvetítenek. Falun pedig a sok ház körüli teendő miatt nem volt értelme tehetségesnek lenni, hiszen többek között gondozni kellett az állatokat. Mint mondta, ezekben a közösségekben a normáknak való megfelelés volt az érték. Kizárólag a pap és a jegyző, vagy az iskolaigazgató volt az, aki kimenthette a tehetséges gyerekeket a családból. A szakember arról is beszélt, hogy csodáljuk a tehetségeket, viszont ezek az emberek sebezhetőek és kiszolgáltatottak, ezért kell a pedagógusoknak támogatni őket. Setényi János feltette a kérdést, miszerint vannak-e olyan népek, ahol több a tehetséges ember? Erről úgy vélekedik, hogy az intelligencia és tehetség mindenhol egyaránt jelent van, viszont drámai eltérés van a tehetségmenedzsmentben. 

Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója tartott előadást
Fotós: Für Henrik

Setényi János ismertette, hogy vannak olyan kultúrák és közösségek – például az ázsiai – amik tömegével kiművelik a tehetséget. És vannak olyanok, amelyek büntetik vagy közönyösek vele kapcsolatban. Tehát nem az adottság a döntő, hanem annak kiművelése. Az intézet igazgatója úgy fogalmazott: a gyakorlás rengeteg tehetséghiányt tud pótolni. Mint mondta, ő az ázsiai pedagógia, vagyis a pedagógiai optimizmus híve, aminek az a lényege, hogy mindenkiből ki lehet hozni a maximumot. 

Végül Bányai Sándor, a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely vezetője, vezető trénere tartott bemutatót, amelyben ismertette az élménypedagógia módszereit. 
 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában