Itt az idő, hogy bevigyük a kint nyaraló szobanövényeket

Az időjárás-előrejelző honlapon hozzátették, ugyan felüdülés a csapadék a földnek, és nekünk is felfrissülés a hűvösebb idő a 40 fok körüli nyári maximumok után, de a váltás kissé éles, és sokan nehezen engedik el a nyár kellemes melegét, és húzzák magukra a vastag kabátokat. Pedig ezekre szükség lesz, főleg hajnalban. A szakemberek ugyanis péntekre már talajmenti fagyokat is jósolnak az északi, északkeleti megyék völgyeiben és a fagyzugos helyeken. Ez pedig azt jelenti, hogy indulhat a nagy költöztetősdi, vagyis a hatalmas és kisebb cserepes növények hurcibálása a fagyvédett helyekre – már persze akkor, ha fagyérzékenyek.

A gyulai Pomázi Ferenc kórházi főkertész kérdésünkre elmondta, a konkrét trópusi szobanövényeket, a klíviákat (szobaliliom), vagy a pálmaféléket már mindenképp fel kell menteni, tehát bevinni a házba, vagy legalább teraszra, épület közelébe, szél, illetve napárnyékba tenni. Ugyanakkor például a citromfélék, a levendula, az angyaltrombita, vagy az ólomvirág még bírja kinti helyén mínusz 3-5 fokig.

A kint maradó és betakarni való növényekről a főkertész kifejtette, azokat még ráérünk téliesíteni, hiszen még ezután következik a vénasszonyok nyara, így lesznek bőven magasabb hőmérsékletű napok. Ezeket általában október végétől érdemes lefedni, amikor már komolyabb fagyos reggelekre ébredünk. Ilyen lesz például a pampafű, ami Argentínából származik. Vannak ugyanakkor a különböző díszfüvek, amik eléggé fagytűrők, amiket sokan összekötnek télire, de tévesen. Jobb inkább levágni a lombjukat 15-20 centi magasságban, ami tavasszal újrahajt. Ami pedig lekerül levél és szár ezekről a díszfüvekről a hideg hónapokra, az tökéletesen alkalmas más növények 30-35 centi vastag takarására. Így a fiatal hortenziára, vagy egyéb, fiatal, két-három éves fagyérzékenyebb tövekre, többek között a kékszakállra, a barátcserjére vagy a fügére.