Megemlékeztek Békéscsaba hős városvédőjéről

A búcsúztató eseményen részletek hangzottak el Fekete Pál Az utolsó szó jogán című művéből, valamint Komáromi István nyugalmazott címzetes igazgató mondott megemlékező beszédet. A történelemtanár részletesen bemutatta Fekete Pál életútját, hősies tetteit, miközben úgy fogalmazott: Fekete Pál 1956-ban Békéscsabán folytatott tevékenysége az egész hátralévő életét meghatározta.

– Ez alapján az élettörténete három részre osztható. Az első 28 év, egy fiatalember felfelé ívelő életútja, majd az 1956-tól 1989-ig tartó 33 év következett, ami az 56-os szereplés, és az azt követő megtorlásból fakadó hányattatásának, szenvedésének a története. És a harmadik, az 1989-től a most bekövetkezett haláláig tartó újabb 33 év, mely évek alatt valamiféle kárpótlást kapott az élettől – fogalmazott. Mint mondta, Fekete Pál életét talán a Kisligetben lévő, kettétört kopjafájához lehet hasonlítani, melyben a töréspontot 1956 hozta el.

– Talán, ha akkor ő is azt teszi, amit a magyar társadalom döntő többsége tett, hogy kivárja, mivé fejlődnek a dolgok, akkor egy ígéretes tanári pálya állhatott volna előtte. Lehetett volna belőle tanár, tudós, vagy író, egy a hazája kultúráját gyarapító, alkotó értelmiségi. De nem, az egykori sárospataki diák nem várt ki, hanem cselekedett, és ennek következményei derékba törték a sorsát – hangsúlyozta.

Komáromi István elárulta, még két évvel ezelőtt is úgy nyilatkozott Pali bácsi, hogy szeretné, ha minél többen megtudnák, mi zajlott le ebben az országban, a kommunizmus idején.

Ugrai Gábor a csabai városvédők, városszépítők elnöke saját emlékeit osztotta meg. E szerint Fekete Pál korábban megkereste a bírót, aki elítélte. És bár sokáig kutatta, de megtalálta: a bíró egy kertes házban lakott; Pali bácsi becsöngetett hozzá, ahol a bíró felesége nyitott ajtót. – Pali bácsi azt mondta, hogy csak a szemébe akar nézni és megkérdezni, hogy miért. De a bíró nem jött ki – idézte fel Ugrai Gábor.

– A városszépítők elnökeként azt gondolom, hogy Fekete Pali bácsi volt az igazi városvédő. Megvédte a várost, annak polgárait és épületeit. Megtett mindent, hogy a fegyverek ne pusztítsák el Békéscsabát – hangsúlyozta.

Egyben arra is emlékeztetett, hogy a Békéscsaba által adható legnagyobb kitüntetés az a díszpolgári cím, melyet 1946 után elsőként Fekete Pálnak adományozott a város 1992-ben. A város ezzel szavai szerint olyan nagyságok közé emelte, mint Kossuth Lajos, Apponyi Albert, Munkácsy Mihály vagy Stark Adolf. Ahogy fogalmazott: Fekete Pál is a város történetét formáló személyiséggé vált.