Elkezdődött a szüret a csabagyöngye-ültetvényen

Újra „Szedd magad” akciót hirdettek a békéscsabai Csabagyöngye ültetvényen szombaton déltől, egészen délután négyig. Volt, aki már a nyitás után néhány perccel, jól megrakott kosárral biciklizett hazafelé a szőlősorok melletti bekötőúton. Filó László a városból, a Szerdahelyi út környékéről karikázott erre, és már félórával a hivatalos megnyitó előtt itt volt, így aztán elsőként hagyta el az ültetvényt. Elmondása szerint saját használatra szedte a gyümölcsöt, és ha az otthon is átmegy a teszten, – azaz felségének is ízlik, – akkor újra szedni fog a gyümölcsből. Vegyesen gyűjtött, többféle szőlőből válogatott, három kilóval szedett fonott kosarába.

Közben többen is érkeztek, valaki kerékpárral, más pedig autóval. Az érkezők egymás után mentek útmutatásért, és mint, kiderült a szabályok nem túl merevek: az egész ültetvényről szabadon lehetett szedni, bármelyik fajtából bármennyit, azt, ami megtetszett az adott gyümölcsszedőnek. A szőlő egységesen ötszáz forintért, míg a szilva egy százassal olcsóbban, négyszáz forintért adta magát kilónként. Ottjártunkkor a szőlő fogyott inkább, szilvából mindössze öt kilót vitt el egy család. Ők lekvárt készítenek belőle.

Állítólag a szőlőből is lehet ilyen finomságot készíteni, Ágnes legalábbis lelkesen sorolta a tudnivalókat miközben a „csabagyöngyés” tőkékről próbálta összegyűjteni az alapanyagot. Ő Erdélyben találkozott elsőnek szőlőlekvárral, azóta minden évben elkészíti a sajátját: a gyümölcsön kívül cukor és egy kis citrom kell hozzá. A lényeg, hogy a főzés során, mikor már elég sűrű a lekvár, át kell passzírozni azt egy szűrőn, hogy a magok és a héj kimaradjon a lekvárból. Ezután még újra fel kell rottyantani pár percre a maradékot, és mehet üvegekbe. Ágnes szerint mennyei az íze; szavai szerint télen, mikor megkóstolja, úgy érzi, hogy újra a lugasok közt jár: visszatérnek az ősz, a gyümölcsök ízei és az akkori emlékek.

Ágnestől két sorral távolabb Éva és párja böngészte a sorokat, kosaruk még üres, nemrég érkeztek. Elmondásuk szerint már nem elsőként járnak az ültetvényen, ők is saját fogyasztásra gyűjtenek néhány kilót.

– Csak két kosárral viszünk, éppen annyit, hogy ne nyomják össze egymást a bogyók. Egyikbe a fehér, a másikba a sötét szőlő kerül. Csak esszük, nem rakjuk el, és lekvár sem készül. Tavaly is voltunk, nagyon finom volt. Úgyhogy elképzelhető, hogy még legközelebb is jövünk – árulta el. Ők kerékpárral érkeztek Békéscsabáról, de volt, aki Újkígyósról látogatott el az ültetvényre kétkerekűvel, és mint megjegyezte, az új kerékpárúton mindez már sokkal kényelmesebb.