2022.08.28. 09:58
Az emlékháztól a szobrokig bejárták a Munkácsy Negyedet Békéscsabán
Az emlékháztól a hidakon keresztül az udvarig járták be a Munkácsy Negyedet és válaszoltak kvízkérdésekre az érdeklődők azon a városismereti sétán, amelyet szombaton a megyei könyvtár szervezett. Közben Juhász Zoltán, a bibliotéka munkatársa számos érdekességet osztott meg: például arról, hogy az asztalosinas Munkácsy Mihály hogyan szégyenült meg kétszer is titkolt szerelme, Bartóky Ilona előtt.
Juhász Zoltán, a megyei könyvtár munkatársa kalauzolta körbe az érdeklődőket a Munkácsy Negyedben
Fotó: Bencsik Ádám
A Munkácsy Emlékháznak otthont adó Steiner-Omaszta-kúriát a 19. század közepén építtette Steiner Jakab, a település egyik legtehetősebb polgára, akinek a felesége Munkácsy Mihály nagynénje volt. Miután a gyerekek árván maradtak, Mihály nagybátyjához, Reök Istvánhoz került a Baross utcára, testvére, Gizella pedig Steinerékhez. A kis Munkácsy első csabai éjszakáját a kúriában töltötte, emléíkezett is, hogy sok kocsi, az istállóban pedig hat ló volt.
Az 1852-es betyártámadást a helyszínen élte meg Mihály, a banditák bántották a nagynénjét, aki nem sokkal később elhunyt. Steiner Jakab pedig 1854-ben eladta a kúriát az Omasztáknak, akik a 20. század közepéig, az államosításig laktak benne. Az épület 1994 óta működik emlékházként, pár napon belül pedig vadonatúj kiállítással nyílik meg újra a látogatók előtt.
Egykor iparvágány futott a mai szoborsétány helyén, amelynek ötlete – hogy állítsanak emléket a város és az ország nagyjainak – 1970-ben merült fel, és 1975-ben adták át kilenc alkotással, Áchim L. Andrástól Kodályig, Bartókig. Munkácsy Mihály szobrát Vilt Tibor készítette. A sor később bővült a múzsával, pár éve pedig a kacsacsaláddal.
A múzeum épületét 1910-ben kezdték építeni Wagner József tervei alapján – addig a műtárgyakat a mai evangélikus gimnáziumban tárolták –, és bár a munkálatok 1912-ben véget értek, 1914-ben adták át. Az igazi múzeumi tevékenység a 30-as években kezdődött, és az intézmény 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály nevét. Az előtte álló mellszobrot 1958-ban alkotta Borsos Miklós, a lépcsőn álló egészalakost, Boros Péter művét pedig tavaly adták át.
A településen az első hidak fahidak voltak, ezek egyike volt az, ami a Széchenyi és a Gyulai utakat köti össze és 2014 óta a festőfejedelem nevét viseli. Az asztalosinas Munkácsy Mihályt és társait megbízták azzal 1857-ben, hogy fessék le sárgára. Munka közben pont szembetalálkozott titkolt szerelmével, Bartóky Ilonával, aki nem fogadta a köszönését. Mivel az Élővíz-csatorna ezen része kedvelt fürdőhely volt akkoriban, az asztalosinas is itt mártózott meg társaival, és éppen meztelen volt, amikor szembejött egy lánycsapat – köztük Bartóky Ilonával. Így rövid időn belül két alkalommal is megszégyenült előtte.
A Gőzmalom tér 1988-ban kapta a nevét a malomról, egyik nevezetessége a kisvonat, azaz a turisztikai főpályaudvar. Az István malom 1851-ben épült, a termelés rá két évre indult be. Abban az időben még nem volt akkora, mint most, később bővítették, fejlesztették. 2005-ben zárt be, és három éve gyulladt ki – nem először, hiszen 1915-ben lisztpor-robbanás miatt két hétig égett.
A Széchenyi-liget területe egykor temetőként szolgált, a 19. század közepén döntöttek úgy, hogy közmulatót létesítenek, megépült a sörház és a szeszgyár, azokban akár Munkácsy Mihály is járhatott. A ligeti játszóteret nemrég bővítették, Munkácsy Mihály munkásságára utalva kihelyeztek óriási ecseteket, csúszdaként szolgáló hatalmas tubusokat, valamint paletták is megfigyelhetők.
Árvaháznak szánták, könyvtár lett
Az Aradi vértanúk ligetében kapott helyet a Rőzsehordó. Prisztavok Tibor egészalakos, egy padon ülő szobrát Munkácsy Mihály festménye, a Rőzsehordó nő ihlette. A Munkácsy-udvar a könyvtár régi épülete, azaz az Urszinyi-ház és az újabb szárny között található, nemrég újították fel, a térkövén festőpalettát is elhelyeztek. Az Urszinyi-ház érdekessége, hogy az építtető házaspár árvaháznak szánta, de ez nem valósult meg, volt polgármesteri lakás is, és 1949-ben kapott könyvtári funkciót.
