Sokszor az elhanyagolt környezet okoz tűzveszélyt

Várszegi György tűzoltó főhadnagy elmondta, az elmúlt hat hónapban 125 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, ezek közül négy halálos kimenetelű volt. 

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy január 24-én délután Gyulán, a Szent István utcában csaptak fel a lángok; 

egy kétszáz négyzetméteres lakóépület kazánháza, tűzifa- és szerszámtárolója égett teljes terjedelmében. A lángok a tetőre is átterjedtek, a tűzoltók negyven percig küzdöttek a tűz megfékezésééért, közben egy holttestre bukkantak. 

– Február 11-én Csorváson, a József Attila utcában gyulladt ki egy családi ház három helyisége. A beavatkozók több irányból támadták a tüzet, de a negyven négyzetméteren pusztító lángok elfojtásához így is fél óra kellett – sorolta tovább a nagyobb horderejű káreseteket a szóvivő. Hozzátette, a csorvási ház szobájában és előszobájában főként bútorok és szeméttel kevert, használaton kívüli tárgyak égtek. A beavatkozók oltás közben megtalálták az épület lakóját, akinek életét már nem lehetett megmenteni. 

Május 15-én Biharugrán, a Vörösmarty utcában történt tragédia. 

Mire a tűzoltók a helyszínre értek, egy ötven négyzetméteres családi ház teljes terjedelmében lángolt. Az egységek három vízsugárral oltottak, közben az épületből kihoztak egy felhevült gázpalackot, és megtalálták az egyik lakót, aki életét vesztette. Pár nappal később egy békéscsabai lakóépületben pusztítottak lángok: a tüzet két vízsugárral és kéziszerszámok segítségével fékezték meg a tűzoltók. Az Orosházi úti tűzben egy idős nő füstmérgezést, égési sérüléseket szenvedett, mentőhelikopter szállította kórházba életveszélyes állapotban. 

– Május 26-án kora reggel Okányban egy Erzsébet királyné utcai ház teteje és szobája gyulladt ki; az oltási munkálatok során itt is holttestre bukkantak a kollégáim – tette hozzá Várszegi György. Kiemelte, a tragédiák főként az egyedül élő, idős emberekkel történtek, a lakástüzek mindig gyakoribbak a rossz műszaki állapotú, rendezetlen ingatlanokban. 

– Ha jobban odafigyelünk az egyedülállókra, az idős, mozgásukban korlátozott rokonokra, ismerősökre, megelőzhetjük a végzetes kimenetelű tűzesetek jelentős részét. Tapasztalataink szerint a füstérzékelővel ellátott háztartásokban még idejében meg­fékezhetők a lángok – részletezte. A füstérzékelőről elmondta, pár ezer forintért beszerezhető, a szoba közepén a plafonra kell szerelni. Amint bajt érzékel, 85 decibellel sípol, esélyt adva az életek, anyagi javak mentésére. Azt is javasolja, hogy lehetőleg tartsunk otthon tűzoltó készüléket, például kétkilós ABC porral oltót, vagy kétliteres habbal oltót. Az idősebbek, nagyobb gyerekek a tűzoltó spray-vel tudnak könnyebben bánni. 

Még mindig gyakori, hogy dohányzás vezet tragédiához, ezért a szóvivő hangsúlyozta, fekve, ágyban nem szabad rágyújtani, mert hamarabb elaludhatunk, mint a cigaretta. 

– A régi házak elektromos eszközeinek együttes használata túlterhelheti a hálózatot, ezért a rendszert érdemes felülvizsgáltatni villanyszerelővel. A fűtőberendezéseket és a hozzá kapcsolódó füstelvezetőt is időről időre ellenőriztetni kell – tette hozzá. 

Veszélyes a kényszeres gyűjtögetés

A tűzoltók sokszor szembesülnek azzal, hogy egy-egy kigyulladt ingatlanban szemetet halmozott fel a tulajdonosa. Kozma Zoltán klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő elmondta, a szemétgyűjtés egészen más, mint a hétköznapi gyűjtögető hobbik: előbbiben nincs rendszerezés, csoportosítás, értelmes időtöltés. A gyűjtés kényszeres viselkedésként jelenik meg az érintettek pszichés működésében, amelynek hátterében a felnőtté válás során megélt szocializációs nehézségek állnak. 

– A kényszeres viselkedéssel, a szemét felhalmozásával az illető a szorongásait próbálja csökkenteni. A betegség együtt járhat alacsony igényszinttel, alacsony szocio-ökonómiai státusszal, azaz beszűkült, szegényes társas kapcsolatokkal és tárgyi körülményekkel, esetleg alkoholizmussal – részletezte Kozma Zoltán, hangsúlyozva, az érintettek legtöbbször nem jutnak el szakemberhez, nincsen betegségtudatuk. 

– Leghatékonyabb megoldást a pszichológiai gondoskodással együtt járó gyógyszeres kezelés jelentené számukra, de környezetük ritkán tud hatással lenni rájuk, mivel akik izoláltan, magányosan élnek, nem tudnak mit kezdeni belső késztetéseikkel – tette hozzá a szakember.