Felmérés

2022.06.28. 12:11

Párizs után Delhiben végeztek kutatást az egyetemi szakemberek

A Mezőberényben található Delhi telepen végeztek kutatást az elmúlt napokban egyetemi szakemberek és hallgatók. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigány Misszió és Cigány Módszertani Központ felkérésére készített felmérés alapja lehet egy komplex felzárkóztatási stratégia kidolgozásának.

Papp Gábor, [email protected]

Fotós: Bencsik Ádám

Fotós: Bencsik Ádám

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete, valamint a Tokaj-Hegyalja Egyetem hallgatói, képviselői végezték az összetett felmérést a mezőberényi városrészen – fogalmazott Surman László a Delhiben épülő templom előtt megtartott keddi sajtótájékoztatón. A Cigány Módszertani Központ igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly hasonló kutatás zajlott Békés párizsi városrészén is. Mint mondta, szervezetük azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tudományos igényű feltárásokat végezzenek a cigány lakosság társadalmi felzárkózásának érdekében, illetve ugyanezért szakmai párbeszédeket alakítsanak ki.

– Egyházi szervezetként fontosnak tartjuk, hogy megfogalmazni és bemutatni, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit miként formálja át a megtért emberek gondolkodását, cselekedeteit és kapcsolatait – emelte ki Surman László, majd hozzátette, a kutatást öt év múlva megismételnék, hogy lássák félévtized alatt honnan, hova jutottak el a városrészen.  

Dr. habil Kotics József, a miskolci intézet igazgatója elmondta, ha eltérő arányban is, de mind Békés párizsi részében, mind Delhiben, kiemelt fontossággal bír a pünkösdi egyház megjelenése. Utalt arra, hogy 2015-ben Makó Honvéd városrészén is végeztek felmérést.

Forrás: Bencsik Ádám

– Mindhárom szegregátumban 400-500 ember él, mégis egészen eltérő képet mutatnak – tette hozzá a szakember. – Ezekről a településrészekről mindig azt mondják, hogy ott csak cigányok élnek, de ez még Delhiben sincs így. Kifejtette, Békés párizsi részén is azt tapasztalták, hogy a külső megítéléssel szemben lényegesen differenciáltabban a viszonyok. 

Az ott élő emberek 70 százaléka nem tartotta magát szegénynek, bár azt sem mondta, hogy nagyon jól élne. Az emberek egyharmada viszont valóban szegényen él. 

Párizs helyzete döntően azért más, mint a makói Honvéd lakótelepé, mert megjelent a pünkösdi egyház, és a megtért emberek életminősége teljesen megváltozott. Úgy fogalmazott, a szegénység együtt jár a szétziláltsággal, azzal, hogy nincs jövőkép, nincs irányvonal, a megtérés pedig éppen ezeken a dolgokon képes változtatni.

Forrás: Bencsik Ádám

Delhiben a 116 háztartás közül – amelyből 5-6 ingatlan üresen áll – kilencvenben végeztek kutatásokat. Az intézetigazgató kifejtette, a berényi városrészen nehezebb a helyzet, mint a békésiben. Az aktív korúak közül az emberek egyharmadának van állandó jövedelme, és nagyon keveseknek van nyugdíjuk, miközben Párizsban az érintett korosztályban ez az arány jelentős. Delhiben mindenképpen külső beavatkozásra is szükség van, hogy elmozduljanak a jelenlegi helyzetből. Ugyanakkor a körülmények differenciáltak, hiszen vannak, akik egészen jól élnek, a lakók egyharmada ellenben kifejezetten nehéz körülmények között tölti a mindennapjait.

Dr. Habil Kotics József szólt annak jelentőségéről is, hogy Surman László kezdeményezésére templom épül a Delhi városrészen.

– A megkérdezett háztartások 50 százalékában azt mondták, hogy biztosan el fognak menni a templomba, negyven százalék pedig bízik benne, hogy majd az ott zajló oktatásokba, programokba is be tud kapcsolódni – tette hozzá. – Persze akadnak, akik szkeptikusan nézik a fejlesztést, de az látszódik, hogy az építkezés izgalomban tartja a közösséget, várakozással tekintenek rá.

Az oktatási helyzetet is vizsgálták

Dr. Gulyás Klára egyetemi adjunktus és interkulturális referens (Tokaj-Hegyalja Egyetem) elmondta, intézményük kutatása a szülők iskoláztatáshoz való attitűdjének megismerésére és a gyermekek oktatási helyzetképének felmérésére irányult Delhiben. A szakember kiemelte, nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az iskolai sikeresség, illetve a lemorzsolódás összefügg a szülők iskolai végzettségével. Delhiben nagyon sokan nyolc általános vagy annál alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, egyetemet, főiskolát senki nem végzett a megkérdezettek közül, minimálisan rendelkeznek érettségivel vagy szakmával. A gyerekek többsége tévézéssel, számítógépezéssel, a telepi kortársaival tölti az idejét, nyaralni egyáltalán nem mennek, de sokan nem jártak még soha moziban, színházban vagy könyvtárban sem, ami óriási hátrányokat jelent. 

Kapcsolódó cikkünk:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában