Magyar találmányok, melyek megrengették a világot

„A XX. század kezdetén, változó égbolt alatt támadt a magyar tudománynak az a nagy generációja, amelyik maradandóbb nyomot hagyott az emberiség arculatán, mint Brezsnyev vagy Nixon; amelyért hazánkat tisztelni tanulta a világ Los Angelestől Taejonig” – olvasható Marx György, Kossuth-díjas fizikus eszmefuttatása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján.

Eme nagy generáció olyan nagyságokat tudhat sorai között, mint például a kriptonlámpa feltalálója, Bródy Imre, a bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor megalkotója, Galamb József, a holográfia feltalálója, a Nobel-díjjal kitüntetett Gábor Dénes, a kibernetika egyik hazai úttörője, Nemes Tihamér, és olyan világszerte ismert tudósokat is, mint Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Békésy György, Bay Zoltán, Neumann János, Goldmark Péter Károly, Wigner Jenő, és Teller Ede, de ide sorolhatjuk még a századforduló előtt maradandót alkotott nagyságainkat is, mint például Jedlik Ányos, Puskás Tivadar és Irinyi János. 

„Üdvözöljük az első várost, amelyből a Telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul” – többek között ezzel a mondattal kezdte meg működését Budapesten Puskás Tivadar találmánya. 

A telefonhírmondó az akkor elképzelhető leggyorsabb hírszolgáltatás volt, egyetlen mikrofonba olvasott hír több távoli ponton is egyidejűleg lett hallható. A hírsorozatokat, melyeket egy külön e célra szervezett szerkesztőség szolgáltatott, telegramm-stílusban olvasták fel és egy órán át folyton ismételték. A politikai, helyi, közérdekű és tőzsdei híreken kívül a pontos közép-európai időt is bemondták a készülékbe.

A legenda szerint Thomas Alva Edison megerősítette, hogy a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a („hallom” szóból származó) halló szót, amely a telefonálásnál azóta az egész világon elterjedt. Kevesen tudják, de Puskás 1875-ben Coloradóban földet vásárolt, és kis ideig arany után is kutatott. A neves feltaláló 1893-ban hunyt el, halálhírét az általa megalapított Telefonhírmondó repítette világgá.

Életének 103. évében, 2016-ban hunyt el Tarics Sándor, aki addig a világ legidősebb olimpiai bajnoka volt. Ám az 1936-os berlini olimpia vízilabdázó aranyérmese nem csak erről volt híres.

Tarics Sándor vízilabdásként meglátta, hogy mi az, ami lehetséges, de más nem számít rá. Éppen ezért jobbkezes sportolóként a bal kezes dobásait fejlesztette, hogy meglepje az ellenfél játékosait. Mérnökként is felismerte, hogy mi az, ami lehetséges, de a többi mérnök valahogy nem veszi észre. Ez volt egy 1973-ban szabadalmaztatott problémamegoldás a stadionok lefedésére és az 1995-ben a világ elé tárt megoldás az építmények földrengés-szigetelése kapcsán.

A Tarics-féle földrengés-szigetelő pogácsákat és azok változatait ma már mindenhol használják a középmagas épületeknél és az autópályahidaknál. 

Günszberg Dénes, Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója éppen a századfordulón, 1900-ban született Budapesten. Csupán két évig viselte ezt a nevet a család legidősebb gyermeke, amikor engedélyt kaptak arra, hogy családnevüket „Gábor”-ra változtassák.

Gábor Dénes előre sejtette a jövő változásait. Írásaiban megmutatta azt az utat, amerre haladnunk kell. A jövőnk feltalálása című könyvének alapgondolata: „A jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni.” Az 1944-ben megjelent elektronmikroszkóp című könyvében az optikai lencsék aberrációját elemezte, s felvillantotta a különféle atomok „látásának” lehetőségét. Felismerte a kis nyomású neongáz, higany- és nátriumgőz plazmaállapotának számos törvényszerűségét.

A holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat. 

Puskás Tivadar, Gábor Dénes és Tarics Sándor munkássága csupán egy kis szelet abból a nagy egészből, amit a magyar tudósok adtak a világnak. Természetesen nem beszélhetünk csak múlt időben erről a nagy egészről, hiszen a lista folyamatosan bővül, elég csak az 1974-ben megszületett Rubik-kockára, a 2007-ben megalkotott Gömböcre, a 2001-ben szabadalmaztatott üvegbetonra, vagy az égetés nélkül készülő téglára és az önfertőtlenítő padlóburkolatra gondolnunk.

A jövő feltalálói

– Egyesek szerint az emberiség most dolgozik az utolsó találmányán. Az utolsón. Ez a mesterséges intelligencia (AI). Nem lesz szükség többé a humán kreativitásra, mert a mesterséges intelligencia fog megoldani minden problémahelyzetet. Sajnos, az ember először a mesterséges intelligenciát veszi majd igénybe, hogy ne kelljen gondolkodnia – mondta el érdeklődésünkre Murvai József nyugalmazott számítástechnika, technika szakos tanár, a csorvási Edison Klub vezetője. 

Edison szerint nincs olyan eszköz, melyhez az ember ne folyamodna, hogy megmeneküljön a gondolkodás fáradalmaitól. Esetleg, ha az eredmény így nem megfelelő, akkor veszi a fáradságot, hogy a problémával foglalkozzon.

– Én bízom abban, ha a diákok megismerik az alkotás izgalmát, szépségét, akkor nem a mesterséges intelligenciához fordulnak majd először, hanem saját kreativitásukat veszik majd igénybe – fejezte ki reményét Murvai József. – Talán azért is, mert szellemi tulajdona csak természetes személynek lehet. Most még.

Kapcsolódó cikkeink: