Kuláküldözés

2022.06.29. 16:59

Békéscsabán is mindennaposak voltak a kínzások

A kommunista diktatúra idején tönkretett parasztokra, a kuláküldözés áldozataira emlékeztek szerdán Békéscsabán, a városházán. Június 29-én, Péter és Pál napján tíz éve hajtanak fejet azon magyar gazdák előtt, akik rengeteg szörnyűségen mentek keresztül.

L. B.

Fotós: Für Henrik

Fotós: Für Henrik

Az oktatási, közművelődési és sportosztály egykori vezetője, Túriné Kovács Márta beszédében hangsúlyozta, az 1947 és 1963 közötti másfél évtized a tulajdonos parasztság módszeres felszámolásáról szólt. Rákosi Mátyás 1948-as beszédében adott jelet minderre, amelyet követően az agitátorok felkeresték, majd megfélemlítették és verték a parasztokat addig, amíg önként fel nem ajánlották területeiket a termelőszövetkezetek számára. A kötelező beszolgáltatásokkor pedig nem számított sem a fagy, sem az aszály, és mindig találtak valamilyen ürügyet a bírságolásra.

A városháza egykori osztályvezetője, Túriné Kovács Márta mondott megemlékező beszédet

Elmondta: egymás ellen fordították a vidék népét, gyűlöletkampány folyt a kulákok ellen, amely alatt a nagygazdákat értették és amely szitokszóvá vált. Mindennapossá váltak a kínzások és az eljárások, volt, hogy Békéscsaba főterén nyilvánosan verették a köztiszteletben állókat. A kulákokat – akik legalább tíz hektárnyi földdel, malommal vagy cséplőgéppel rendelkeztek – törvényesen lehetett zaklatni, internáló táborokba vinni, elvenni tőlük a vagyonukat. A folyamat aztán a közép- és kisparasztságot is elérte, a több százezernyi büntetés és bírói ítélet után 1963-ra teljesen felszámolták a tulajdonosi parasztságot, mint osztályt.

Túriné Kovács Márta – Akiért a harang sem szól című – beszédében sorolta, hogy kiket sirat: többek között édesapját, valamint összességében azt a több százezer megalázott parasztot, akik ellen jóvátehetetlen bűnöket követtek el, ezzel megpecsételve a magyar falu sorsát is. Hangsúlyozta, hogy kötelező emlékezni, és megszólaltatni a harangot.

A megemlékezésen Liszi Melinda, a Jókai színház művésze elszavalta Székely János: Semmi soha című versét. Ezt követően többen helyeztek el koszorút és virágot a városháza árkádsorán, a Békéscsabán 1950-ben koholt vádak alapján kivégzett köröstarcsai parasztember, Molnár Sándor emlékére állított táblánál. Az önkormányzat képviseletében Nagy Ferenc és Varga Tamás alpolgármesterek koszorúztak Túriné Kovács Mártával együtt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában