A holokauszt áldozataira emlékeztek Békéscsabán

Dr. Balogh István a megyeszékhelyi, Ligeti Zsinanógában kiemelte, a holokauszt alatt 2600 embert hurcoltak el Békéscsabáról, közülük 1945-re 200 munkaszolgálatos és 182 deportált maradt életben. A testileg-lelkileg megtört túlélők újraélesztették a közösséget. Ők voltak azok, akik ezeken a júniusi vasárnapokon, évtizedeken keresztül összegyűltek a városból, a megyéből, az országon belülről és kívülről egyaránt, hogy megemlékezzenek elpusztított szeretteikről. Később elhozták felcseperedő gyermekeiket és unokáikat is.

A 19. század első felében megalapított zsidó hitközség tagjai aktívan kivették részüket, lényegében motorjává váltak a vasútépítések nyomán fejlődésnek induló Békéscsaba polgárosodásának és várossá válásának.

– Az itteni zsidóság asszimilációjának, valamint a polgárosodásban betöltött szerepének fontos tényezője a zsidó és nem zsidó társadalom között kialakult szoros kapcsolat – emelte ki Balogh István. – Mindez azonban nem számított akkor, amikor a két és fél évtizedes, egyre fokozódó antiszemitizmussal telített időszak betetőzéseként 1944. június 26-án vagonokba zsúfolták a megbélyegzett, kifosztott, majd a gyűjtőtáborban megkínzott és megalázott csabai zsidó lakosságot.

Négy nap iszonyú utazás után, 1944. június 29-én érkezett meg a békéscsabaiak szerelvénye Auschwitz-Birkenauba. Az első szelektálás során mintegy 90 százalékukat gázkamrákban ölték meg. Néhány óra alatt 1900 ember, szinte a teljes csabai zsidóság semmivé lett. Mengele két csabai ikerpárt álorvosi kísérleteihez választott ki. A munkára kiválogatott fiatalabb nők és férfiak közül sokan az éhezés, fagy, kivégzések miatt a következő hónapokban pusztultak el.

A kevés túlélő a háború után visszatérve teljes vagyonuk elrablásával, házaik kisajátításával szembesült.

– A békéscsabai zsidó közösség száma napjainkban csekély, de felelősségünk és feladatunk annál nagyobb: a hagyományok folytonosságának fenntartása és továbbadása – emelte ki dr. Balogh István. – Megtartjuk ünnepeinket, gyász- és emléknapjainat. Széles körű összefogással a holokauszt után 70 évvel felépítettük azt a 90 méter hosszú emlékfalat, amelyre felvésethettük összes mártírunk nevét.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere hangsúlyozta, a csabai polgárosodásban, a város fejlődésében fontos szerepet játszottak a zsidó kereskedők. Rosenthal Márton és fiai itt építették fel a történelmi Magyarország legmodernebb, második legnagyobb, hatemeletes vidéki malmát. Kiemelkedő volt a zsidó ügyvédek, orvosok, mérnökök, tanárok száma, ők alkották Békéscsaba értelmiségének jelentős részét. Gondoljunk a Tevan Nyomdát felvirágoztató Tevan Andorra és a családhoz kötődő művészekre, Jankay-Deutsch Tiborra, vagy Reisz Miksa városi tiszti főorvosra.

Komáromi István nyugállományú történelem-földrajz szakos tanár, címzetes igazgató elmondta, amikor 2008-ban a Rózsa Ferenc Gimnázium új nevet kapott, az intézmény igazgatójaként kialakult benne egy elképzelés. Emlékhelyek kialakítását tervezte, ezeknél a gimnázium új és korábbi névadóinak – Andrássy Gyula, Habsburg Rudolf, Lorántffy Zsuzsanna – mellszobrai, és a magyar történelmi emléknapokra emlékeztető emléktáblák elkészíttetése szerepelt. Ezekből Andrássy szobra és három nemzeti emléknapra – Trianon, holokauszt, 1956 – emlékező tábla valósult meg. 

– Az évfordulók úgy hozták, hogy az első a magyar holokauszt emléktáblája volt 2009-ben – emelte ki Komáromi István. 

– A szövege ennyi: „Megölte őket a gyűlölet, őrizze emléküket a szeretet.” A tábla felső harmadában egy örvény sötétlik. Egy magyar örvény, amibe valamennyien belekerültünk. Egyszer talán kikerülünk belőle. A békéscsabai zsidó hitközségnek azt kívánom, hogy ne csak a múlt emlékeinek méltó őrzésére legyen ereje, hanem saját jövőjének építésére is.