Előrejelzik a napkitörést

2022.05.20. 17:48

Nemzetközi csillagászati hálózat központja lett Gyula

Megérkezett az a naptávcső a gyulai víztorony tetején kialakított Bay Zoltán Napfizikai Obszervatóriumba, amellyel a napkitöréseket figyelik majd a szakemberek. A város ezzel egy nemzetközi hálózat fontos tagjává, egyben központjává vált.

Papp Gábor, [email protected]

Felkerült a teleszkóp a csillagvizsgálóba /Fotók: Bencsik Ádám/

Felkerült a teleszkóp a csillagvizsgálóba /Fotók: Bencsik Ádám/

Történelmi pillanathoz érkeztünk. A projekttel Gyula felkerült az űrkutatás világtérképére – nyilatkozta hírportálunknak az obszervatóriumban, a víztorony tetején Alt Norbert. Gyula alpolgármestere elmondta, véleménye szerint a következő években mind a tudományos, mind a hétköznapi életben nagyon sokat fognak hallani a gyulai Bay Zoltán Napfizikai Obszervatóriumról.

Erdélyi Róbert professzor, a Magyar Napfizikai Alapítvány elnöke hozzátette, az önkormányzat és a szervezetük együttműködésével megvalósult beruházásnak köszönhetően Gyula része lett a napkitöréseket figyelő nemzetközi hálózatnak, amelynek már huszonkét tagja van a világban. Hasonló állomásokat alakítottak ki, illetve alakítanak ki a jövőben egyebek mellett Kínában, Grúziában, Szlovákiában, Horvátországban, Ausztriában, Kolumbiában, az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában, Indiában, Olaszországban és Oroszországban is.

Alt Norbert és Erdélyi Róbert

– Ennek a rendszernek ugyanakkor nem csak tagja, de központja is Gyula – tette hozzá a professzor, aki kitért arra, hogy a víztorony tetején felszerelt különleges robottávcső segítségével a Nap felszínét, illetve a felszíne feletti mágneses teret figyelik. A szintén Gyulán tartózkodó dr. Korsós Marianna által vezetett munkacsoport kidolgozott egy olyan módszert, amely az így rendelkezésre álló adatok segítségével, 12-18 órával a napkitörések előtt megjósolja a jelenség közeledtét. Ennek több szempontból is kiemelt jelentősége lesz a jövőben.

– Napkitörésekből számtalan volt a történelem során, de akkoriban az elektromosságra, az elektronikára épülő szerkezetek nem játszottak akkora szerepet. Napjainkban ugyanakkor ez a jelenség már tönkretenné a csippeket és az elektromos rendszereket – fogalmazott Erdélyi Róbert professzor. Emlékeztetett arra, hogy a legismertebb napkitörés az 1859-es Carrington-esemény volt. Ekkor tönkrement a távírórendszer, és a jelenség akkora sarki fényt generált, hogy az még a Földközi-tenger szélességén is látható volt. 1989-ben a kanadai Québec tartományban hatmillióan maradtak órákra áram nélkül egy kisebb napkitörés miatt.

– Ha a Carrington-eseményhez hasonló mértékű folyamat játszódna le, bizonyos részeken akár kettőtől tíz évig nem lenne áram, és a kár rossz esetben elérné 2,7 trilliárd dollárt – fogalmazott a professzor.

Elkerülhető a nagyobb baj

Erdélyi Róbert professzor elmondta, a Carrington- eseményhez hasonló napkitörés legutóbb 2014-ben fordul elő, de az elkerülte a Földet. Mint kiemelte, a már Gyulán is működő napfigyelő robottávcsővel észlelt adatokat interneten keresztül eljuttatják a különböző számítógépekhez, és az adatokat folyamatosan elemzik. Külön kiemelte, hogy a fejlesztésben nagy szerepet játszott az önkormányzattal való együttműködés.

– A napkitörések előrejelzésével elkerülhető a nagyobb baj, ehhez viszont az adott időszakban ki kell kapcsolni az elektronikus eszközöket. Ezt a döntést viszont csak felelősen, a legbiztosabb tudományos háttérrel lehet meghozni – hangsúlyozta. Megemlítette, hogy Angliában a nemzeti veszély regisztrációs listán a második helyen szerepelnek a napkitörések.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában