2022.05.03. 17:26
Bízzuk a természetre a fiatal, repülni tanuló madarak sorsát!
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket. De mégis miként segíthetünk rajtuk, vagy egyáltalán kell-e segítenünk nekik?
Fotók: shutterstock.com
A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögve, gyakran hangosan csipogva.
A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha hazavisszük őket. Mi ugyanis nem tudjuk megtanítani a fiókákat a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra, ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelemmel táplálva a fiatalokat maradandó egészségkárosodást is okozhatunk nekik – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által kiadott közleményben.
Boldog Gusztáv természetvédelmi szakember hírportálunknak elmondta, ebben az esetben is hagyni kell, hogy a természet végezze a dolgát. Ne gondoljuk azt, hogy nélkülünk nem működik a természet.
– A legjobbat akkor tehetjük a fiókákkal, ha a közelben, védett helyen, természetes körülmények között elengedjük. Ugyanakkor mivel a szülők és a fiókák közötti kontakt hang alapján történik, ha arrébb is tesszük őket, csak annyira tegyük, hogy biztosan meghallják egymást. Ez a távolság akár tíz, sőt a baglyok esetében 30 méter is lehet – avatott be minket a természetvédelmi szakember.
Hozzátette, ne kísérletezzünk az etetéssel sem, mert sokszor pont az az egy-két óra, amíg magunkkal visszük, gyengíti le annyira a kismadarat, hogy már nem tud kiadni hívó hangot, ami a végét jelentheti.

A hazai madárfajok nem szagolnak, így az érintésünk nem okoz problémát (a vadonban talált emlősök kölykeit viszont éppen jó szaglású szüleik miatt nem szabad megérinteni sem). Leszakadt fiókás fészek, viharos időben kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás a szülők segítése a pórul járt fiatalok vesszőkosárba telepítésével és ágak közé helyezésével – ismertette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Megmenekült a fa tövében talált harkály
Mint arról korábban írtunk, nemrégiben az eleki közmunkások a veszélyes fák kivágása közben találtak egy fakopáncsot. A lelkes állatvédők létrát ragadtak, és a harkályt visszahelyezték nyárfába vájt otthonába. Mokán László, a város kertésze elmondta, miután befejezték a munkát, kétszer is visszament aznap megnézni a fák doktorát, nem esett-e ki. Ám mind a két esetben hallatszódott, hogy még mindig az odújában szöszmötöl.
Mint mondta, a kötelező fakivágások során igyekeznek mindent megtenni, hogy a madaraknak ne essen bántódásuk. Így mielőtt munkához látnak, feltérképezik a környezetet. Sajnos a fészkeket nem tudják leszedni. Ezért csak télen szokták elvégezni ezt a munkát, mert a fáknak ilyenkor nincs lombozatuk, és a madarak közül is csak a gerlék szoktak bejönni a pusztákról.