2022.04.13. 20:03
A klímaváltozásról tartottak diskurzust Békéscsabán
Klímapánik, klímatagadás – A klímaváltozás hatásai a társadalmi klímára címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium békéscsabai képviseletén, kedden.
/Fotó: Bencsik Ádám/
A békéscsabai programon Kitta Gergely, a Klímapolitikai Intézet stratégiai és kommunikációs vezetője, illetve Kovács-Magosi Orsolya, a Klímapolitikai Intézet kutatója beszélt a napjaink egyik legfontosabb kérdésének számító témáról.
A program moderátora, Coroiu-Bajó Zsanett, az MCC békéscsabai irodavezetőjének kérdésére Kovács-Magosi Orsolya elmondta, a mai értelemben vett klímadiskurzus az 1960-as, ’70-es években jelent meg társadalmi szinten, és a ’80-as években kapott még nagyobb nyilvánosságot.
Hozzátette, ehhez ugyanakkor számos folyamaton kellett végigmenni a nemzetközi kapcsolatok terén.
Emellett megjelent a zöldelmélet, eszerint az emberiség előtt álló legnagyobb feladat a klímaváltozás, a globális felmelegedés, és ha ezt megoldjuk, akkor mindent megoldunk. Eközben a nemzetközi találkozókon egyezményeket kötnek, melyeket kommunikációs és egyéb paradigmaváltozások is végigkísérnek.
Kitta Gergely kifejtette, gyorsan változik, hogy az emberek miként gondolkodnak a klímaváltozásról. Öt éve még voltak, akik szerint ez nem egy fontos téma, mára ugyanakkor eldőlt, hogy az egyik leglényegesebb kérdés a világon.
Néhány hónapja, a pandémia ellenére is, a magyarok 43 százaléka azt mondta, hogy a klímaváltozással többet kellene foglalkozni.
A politikusok hazánkban is kiemelten foglalkoznak a témával, komoly stratégiákat készítenek. Mára eldőlt, hogy a következő évtizedekben az Európai Unió három-öt legfontosabb témája közé tartoznak majd a klímakérdések. Kifejtette, a vállalatok is elindultak, és már nem csak marketingcélokkal akarnak „zöldülni”.
Kitta Gergely szólt arról is, hogy nem mindenütt ugyanúgy tekintenek a klímaváltozásra, a kulcskontinensnek számító Afrikában vagy Latin-Amerikában egész másként kezelik a problémát.
Az Unió egyébként az intézkedéseknek köszönhetően napjainkra már csak 7-8 százalékban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért.
Elhangzott, hogy miközben öt-tíz éve még előfordult klímatagadás, napjainkra már ez minimálisra csökkent.
