Petőfi a gyomaiakat is harcra buzdította

Toldi Balázs hangsúlyozta, a szerző könyvével – melynek megjelenését a Bethlen Alapítvány gondozta – hozzájárul a Petőfi-emlékév helyi rendezvényeihez. Babos László végigvezeti az olvasót a költő rövid, de igen változatos, sikerekkel és csalódásokkal teli életútján. Kiemeli életének csúcspontját, 1848. március 15-ei szerepét, mely Petőfi napja. A szerző elmondta, Petőfi korábbi forradalomjövendölése valósult meg, amelyről még aznap éjszaka így írt: „Nagyapáink és apáink, Míg egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Huszonnégy óra alatt.” Petőfi neve később benne volt abban a feketekönyvben, amit Bécsből küldtek a magyarországi osztrák hadvezetőségnek. Ebben a költő-forradalmárnál fekete kereszt jelezte az akasztófa ígéretét. 

– Petőfiék 1849. július 3-án reggel indultak útnak, Mezőberénybe utaztak – ecsetelte Babos László. 

– Ma már tudjuk, hogy utolsó – Pesttől Segesvárig tartó – utazásának állomásai közé tartozott Gyoma is. A település bírája kérte Petőfit, szóljon a néphez, biztassa őket a haza védelmére. Nem azért, mert a gyomai emberek nem vették volna ki részüket a szabadságharcból, hanem azért, mert a muszkával való fenyegetés híre eljutott Gyomára is. Hitet kell adni az embereknek. Olyan ember, mint Petőfi Sándor, aki a szó erejével mozgósít ezreket, még nem szólt közvetlenül a gyomaiakhoz. Petőfi értette a bíró lelkesedését, de nem adott azonnali választ. A maradást és a szállást meg akarta beszélni feleségével, Júliával. Egyébként is, nem mehetett bele felelőtlen toborzásba, amikor mindenki menekült, a kormányt is beleértve. 

– Szabad-e néhány száz gyomait most csatába szólítani? Most, amikor nagy a valószínűsége annak, hogy a muszka kétszázezer vagy még több emberével avatkozik be a magyarok ellen? Ilyen gondolatokkal köszönt el a bírótól és a jegyzőtől. Végül kötélnek állt, és a népgyűlésen szólt a gyomai emberekhez. Petőfi azt kérte, legyenek készenlétben. Legyenek készek arra, hogy a közeljövőben a kormány ismét segítségért fordul a településekhez a szabadságharc folytatásához. Remélte, hogy mielőbb változás lesz. A népgyűlésen így biztatta a gyomai embereket: „Higgyetek abban, fordulat következik be a harcokat illetően, ismét felragyog a magyarok szabadságának csillaga! Higgyetek abban, hogy a muszka is meggondolja, meddig segítsen a császárnak! Higgyetek a magyarok szabadságszeretetében! Higgyetek magatokban, és ha a kormány a haza mellé szólít benneteket, kétségek nélkül induljatok, mert nélkületek nincs győzelem!” Egy korábbi versének – alkalomhoz illően átírt – szakaszával fejezte be beszédét: „Föl, Gyomának valamennyi lakója, Ideje, hogy tartozását lerója; Ki a házból, ki a síkra. Emberek, most egész Magyarország legyen egy nagy hadsereg!” A népgyűlést követően sokan kísérték Petőfiéket Gyoma határáig. Ott rövid időre megálltak, megköszönték a szíves vendéglátást, elbúcsúztak a város vezetőitől és a kísérettől. 

– Petőfinek a Gyomán töltött időszaka a költő mozgalmas életének egy piciny szelete – emelte ki Babos László. – Nekünk, gyomaiaknak mégis fontos tudni, hogy itt járt a szabadságharc költője. Itt járt nejével, Szendrey Júliával és fiával, Petőfi Zoltánnal.

Elismerés a Bethlen Alapítványtól

Babos László könyvbemutatóján vehette át Orovecz Ferenc Olivér a Bethlen Alapítvány plakettjét. Az elismerést a 160 éve fogadta Gyoma indóháza az első vonatot és A gyomaendrődi labdarúgás krónikája 1905–2020 című kiadvány anyagának gyűjtésével, valamint több kiállítás rendezésével, Gyomaendrőd labdarúgásának népszerűsítésével érdemelte ki. A focikrónika részletesen foglalkozik Magyarország első profi labdarúgó-csapata, a Gyomai Kner SC történetével is. A díjazott kiemelte, munkájával szeretne hozzájárulni a 140 éves a Kner Nyomda, 40 éves Gyomaendrőd elnevezésű, idei ünnepségsorozathoz.