2022.03.28. 13:55
Életkoruknak megfelelően beszéljünk gyermekünkkel a negatív hírekről
Járvány, áremelkedés, orosz-ukrán háború, balesetek – a pozitív információk mellett ezekkel a hírekkel szembesülnek nap mint nap a felnőttek mellett a gyerekek is, akik nyilván nem ülnek le egy-egy híradót megnézni, mégis akaratlanul belefutnak ezekbe a sokszor a felnőtteket is aggasztó hírekbe. A szülőkben joggal merül fel a kérdés: mit és hogyan mondjanak a gyerekeknek. A valóság elhallgatása és az érzelmi túlterhelés sem járható út. A megfelelő kommunikációról Kozma Zoltán klinikai szakpszichológust kérdeztük.
Fotó: Shutterstock
Kozma Zoltán elmondta, a gyermekek, ahogyan a járványról tudomást szereztek, úgy az ukrán háború híre is eljut hozzájuk. Elcsípik, hallják a felnőttek beszélgetéseiből, a nagyobbak pedig a tévéből, az internetről is könnyen tájékozódnak. Egymás között gyakran meg is beszélik a történéseket. Hozzátette, az egészen kicsik, az óvodások még nem igazán értik, mi történik, az ő szorongásuk mértéke attól függ, mit éreznek a szülők, mennyire élik át a félelmet.
– Ha a kicsik rákérdeznek, el kell mondani nekik, hogy konfliktus alakult ki, amelyben emberek sérülnek meg. Hozzá kell tenni, mi ebből kimaradunk, de természetes, hogy rossz érzéseket kelt bennünk – mondta el a klinikai szakpszichológus.
Kiemelte, a szülőknek biztosítaniuk kell a gyereket arról, hogy megvédik, együtt maradnak vele, bármi is történik a világban.
Hangsúlyozta, a kicsiket csak annyira kell bevonni a témába, amennyire érdeklődőek, nem szabad érzelmileg túlterhelni őket, mert a világuk másképp épül fel, mint a felnőtteké. Szorongásuk csillapítása a fő feladatunk, ugyanúgy, ahogy a járvány idején.
– A kisiskolások már általában konkrétan megbeszélik az eseményeket, velük le kell ülni. A hangsúlyt náluk is a szorongás csökkentésére kell helyezni, nem szabad őket magukra hagyni – részletezte a szakember, kiemelve, időt kell szánni az együttlétekre, esetleg a helyzet értékelésére.
Mivel történelmet még nem tanultak, érdemes érintőleg elmagyarázni, hogy a két ország közötti konfliktus háborúvá fajult, de bízunk a legjobbakban, a békében. Ha konkrét kérdésekkel állnak elő, ezek mentén kell kommunikálni, biztosítva, velünk itthon biztonságban vannak.
Kozma Zoltán kiemelte, a felső tagozatosok már történelmi ismeretekkel is rendelkeznek, előttük a térkép, sőt a videómegosztón, a közösségi oldalakon bármikor láthatnak megrázó képsorokat. Velük is meg kell beszélni, hogy a háború ma ugyanolyan borzalmakkal jár, mint régen. Érveket is lehet felhozni a béke mellett, megbeszélni velük, senki sem érdemli meg, hogy háborúba keveredjen, hiszen az soha nem hozott még jót.
– A világ és a vizuális kultúránk nagyot fordult az évek során, a mai gyerekek ingerküszöbe sokkal magasabb. Mondhatni, hozzászoktak a durvább képi hatásokhoz, ennek ellenére érdemes életkoruknak megfelelően mindenről beszélgetni velük – összegezte a szakember.
Kozma Zoltán leszögezte: a nehézségek közepette csak akkor tudjuk a gyerekeket megnyugtatni, ha mi, felnőttek is kezelhető szinten tartjuk saját feszültségeinket. Vigyázzunk a belső harmóniánkra, keressük a kikapcsolódási lehetőségeket. Kiemelte, a kicsiknél, mint minden élethelyzetben, most is kulcsfontosságúak a mesék, élményfeldolgozó, feszültségoldó hatásuk miatt. Ugyanígy alapvető a szabad játék, fontos, hogy legyen biztosítva erre kellő idő.