Agrárudvart avattak Békéscsabán

Az Agrárudvar kialakításával az agrárigazgatási feladatok mostantól kezdve Békés megyében, illetve Békéscsabán, egy helyszínen érhetők el – szólt a 272 millió forintos hazai és 165 millió forintos uniós forrásból, összesen 437 millió forintból elkészült beruházássorozat jelentőségéről Herczeg Tamás országgyűlési képviselő. Mint elmondta, Békés megyét az ország éléskamrájának is nevezik, ahhoz viszont, hogy ezt a feladatot elláthassa, a kiválóan képzett szakemberek mellett hatékony infrastruktúra is szükséges. Kiemelte, a kedden átadott fejlesztés ezt a célt szolgálja. Hozzátette, Békés megyében 13 ezren vették igénybe a földalapú támogatást, a választókerületben pedig 26 milliárd forint értékű különböző támogatást igényeltek a gazdálkodók, termelők, mezőgazdasági vállalkozók. Herczeg Tamás kitért arra, hogy a következő uniós ciklusban több mint 7000 milliárd forint, részben uniós, döntően hazai forrás érkezik a vidékfejlesztésbe, az agráriumban.

Dr. Viski József, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár elmondta, jelenleg két nagyon fontos döntés határozza meg a munkájukat. Az uniós közös agrárpolitikában jelenleg átmeneti évek kezdődtek, emellett az EU-s agrártámogatások tovább csökkentek.

A helyettes államtitkár kifejtette, a kormány ennek ellensúlyozására felemelte a vidékfejlesztési program, illetve a közös agrárpolitika 2. pillérének nemzeti társfinanszírozását. Ennek köszönhetően olyan mennyiségű támogatás érkezik az agráriumba, a hazai élelmiszeriparba, a vidéki önkormányzatokhoz, egyházi és civil szervezetekhez, mint korábban soha. A 2. pillér részeként közel 4300 milliárd, az 1. pillérben 3000 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami kiegészül majd a különböző hazai támogatásokkal, így mindez összesen közel 8000 milliárd forintot jelent a magyar vidék számára 2027-ig. Dr. Viski József elmondta, az Agrárminisztériumban készítik a programot, a jogszabályokat, s 2023-tól elkezdődik az új ciklus, ugyanakkor – hangsúlyozta – fontos feladat vár a kormányhivatalok illetékes főosztályaira, amelynek szakemberei napi szinte együtt dolgoznak a kedvezményezettekkel. Ennek kapcsán kiemelte, a legtöbb kedvezményezettje a vidékfejlesztési programnak és az agrártámogatásoknak van, több mint az összes operatív programnak együtt. Hangsúlyozta, ezért is bővült a Békés Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának létszáma is. Emellett az átadott beruházásnak köszönhetően színvonalas telephely is szolgálja a pályázókat.

Dr. Uzsák Katalin területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkár elmondta, az elmúlt tíz évben azon dolgoztak, hogy a közigazgatás minél egyszerűbb legyen, egy helyre koncentrálódjon.

– Ezért jó látni, hogy az agrárigazgatás területén dolgozó három főosztály, az Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály, illetve az Agrárügyi Főosztály centralizáltan, közös telephelyen dolgozhat Békés megyéért – tette hozzá. A helyettes államtitkár kiemelte, a járvány okozta nehézség közepette nem csak alapfeladataikat látták el, hanem a kormány társadalompolitikai, egészségpolitikai céljait is megvalósították.

Kiemelte, a szervezetrendszer felkészült és jól vizsgázott a feladatok teljesítése során. 

– Különösen nagy lendületet kaptak a közelmúltban az online fejlesztések, a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program keretében számos olyan beruházás készült el, amely támogatja az elektronikus munkafolyamatokat. Ebből számos olyan munkafolyamat van, amely az agrárigazgatási szakterület munkatársainak is segítséget nyújt, de emellett nagyon sok egyéb, ügyfélszolgálati és ügyintézési tevékenység elektronizálása is megvalósult.

Kitért arra, hogy az elmúlt időszakban kezdték el telepíteni azokat a mesterséges intelligenciapontokat a kormányablakokban, amelyek bankautomatához hasonló módon fogják segíteni az ügyfeleiket abban, hogy akár ügyintéző segítsége nélkül is kezdjenek ügyet indítani, és akár végig is vigyék azt. Néhány nappal ezelőtt bevezették az e-bejelentőt, ami már a közműadatok, közműátírások és adatváltozások esetén is néhány kattintással lehetővé teszi azt, hogy nagyon sok időt és energiát megspórolva az ügyfelek egy honlapon vagy a kormányablakban egyszerűen módon intézzék mindezt. Az említett operatív program fejlesztéseit pedig a Digitális Megújulás Programban fogják folytatni, aminek célja, hogy mindinkább illeszkedjenek a 21. század kihívásaihoz, és az adatalapú igazgatás irányában mozduljanak el.

Dr. Uzsák Katalin hozzátette, a sok elektronikus fejlesztés mellett nagy igény mutatkozik a személyes ügyintézésre, ezért a kormányablak-hálózat fejlesztése is folyamatos. Jelenleg 312 kormányablak és húsz okmányiroda szolgálja az ügyfeleket hazánkban. 2022-ben 980 millió forintot fordít a kormány az említett kormányablak-hálózat fejlesztésére. Ebből 242 millió forint kerül Békés megyébe, ahol a battonyai és az eleki okmányiroda átalakítása fog megtörténni. Az államtitkár alapvető szempontnak nevezte, hogy munkatársaik is minél kényelmesebb, 21. századi körülmények között dolgozhassanak. Ennek eredményeként 2012 óta uniós projektek részeként mintegy ötszáz ingatlan energetikai korszerűsítése készült el, 46 milliárd forint értékben. 2020-ban negyvenegy, 2021-ben huszonegy épületet korszerűsítettek.

Hangsúlyozta, a kedden átadott épületekben a magyar közigazgatás fontos szakterületei látják el feladatukat.

– A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, a jó minőségű és biztonságos élelmiszer-ellátás olyan stratégiai feladat, amely egyre inkább felértékelődik, nagyon fontos Magyarország számára – fogalmazott a beruházás jelentőségéről.

Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott köszöntőjében hangsúlyozta, a gazdákkal való együttműködés koncepcionális kérdés.

– Békésben 500 ezer hektár termőföld található, amivel megyénk országos összehasonlításban a második helyen áll, ahogy a beadott pályázatok összevetésében is második helyen állunk ezen a területen – fogalmazott a kormánymegbízott. Mint mondta, ha a történelmet nézzük, minden viharban, minden sorscsapásban, minden háborúban, a magyar gazda volt, aki felemelt fejjel, összeszorított foggal ragadta meg az ekét, és munkája nyomán új élet sarjadt. Ezért is kulcskérdés a gazdákkal való együttműködés.

– Meggyőződésünk, hogy a vidékfejlesztésben és az agráriumban keresendő a jövő Magyarországa – nyomatékosította. – Ezért is egyre közelebb kerülünk a gazdálkodókhoz, a falugazdászokhoz, az agráriumhoz.