Minden visszahulló forrásra mozdult egész Békés megye

– Nem emlékszem olyan ülésre, amelyen a megyei közgyűlés egyhangúlag fogadta volna el az adott év költségvetését. A 2022-es büdzsére viszont egyöntetűen bólintottak rá pár napja. 

– A költségvetésről szóló határozat pedig mindig kulcsfontosságú. Azt, hogy egyhangúlag fogadtuk el, annak tulajdonítom, hogy az ellenzék egy része keveset vesz részt a közgyűlési, bizottsági munkában. A hangadók pedig ezúttal nem voltak jelen, a többiek pedig velünk, a kormánypártiakkal szavaztak. Az ügyrendi bizottság a pandémia első szakaszában kapott egy felhatalmazást, hogy vizsgálja meg, a képviselők mennyire vettek részt a munkában. Ugyanis akkor, amikor elnöki hatáskörben kellett döntéseket hoznom, minden egyes határozat előtt írásban kikértem a képviselők véleményét. 2020-ban a baloldali ellenzék döntő többsége egyáltalán nem mondott véleményt, se igent, se nemet. A bizottsági és közgyűlési munkát is a gyakori hiányzások jellemzik az ellenzék részéről, például 2019 óta az ügyrendi bizottság egyetlen ülésén sem vett részt a jobbikos dr. Szabó Ervin. Mivel országgyűlési választás lesz idén, vélhetően megjelennek majd a politikai viták is az üléseken. Igaz, addig csak egy ülést tervezünk, de a TOP Plusz pályázatok ezt felülírhatják, lehet, szükség lesz rendkívüli alkalmakra. 

– Több fejlesztési forrás érkezhet Békés megyébe a TOP Plusz kapcsán, mint az előző ciklust meghatározó TOP esetében? 

– 2014-ben Békés megye számára 58 milliárd forintos keretet határoztak meg, emellett Békéscsabának 15 milliárd forintosat, ez összesen 73 milliárd forint. Ehhez képest most 86,4 milliárd forint áll a megye – ezúttal Békéscsabával együtt – rendelkezésére. Most is azt az elvet követték, mint az előző ciklusban, hogy a kelet-magyarországi megyék több forrással gazdálkodhatnak, mint a fejlettebb Nyugat-Dunántúl régió vagy Pest megye. De az előző ciklusban is az eredeti előirányzathoz képest jelentősen több forrás érkezett Békés megyébe, és bízom benne, hogy ez majd 2026-ban vagy 2027-ben, a mostani időszak zárásakor is elmondható lesz. Az első megyék között fogadtuk el az integrált területi programot, ami lényegében a TOP Plusz forgatókönyve, így az első megyék között vagyunk, ahol pályázatokat is lehetett kiírni, és négy felhívás esetében be is lehetett azokat nyújtani. Ezek a közutak korszerűsítését, az energetikai fejlesztéseket, az óvodák és bölcsődék fejlesztését teszik lehetővé, valamint élhető települések címmel egy komplex pályázati lehetőség nyílt, amely tartalmazhat belvízelvezetést, kerékpárút-fejlesztést, térfigyelőkamerarendszer-ki­építést. Járási lehatárolásokról szintén döntöttünk, ami azt jelenti, hogy minden járás rendelkezik saját fejlesztési kerettel a lakosság számával arányosan, kivéve a Sarkadi és a Mezőkovácsházai esetében, ahol plusz 20 százalékos eltérítésről született határozat. Azaz megyei szinten ugyancsak megjelenik az, ami országosan, alkalmazzuk a két komplex programmal fejlesztendő járás esetében mi is a felzárkóztatás, a területi kiegyenlítődés elvét. 

– Kikérték a települések véleményét, igényét, elképzelését, hogy milyen fejlesztésekben gondolkodnak? 

– A TOP Plusz a korábbi TOP-hoz hasonlóan épül fel. Becsatornáztuk az alulról jövő igényeket, sok egyeztetés folyt több körben, hol személyesen, hol online. Elsősorban fejlesztési ötleteket kértünk, és ezeket összegyűjtve eljuttattuk az irányító hatóságnak, amely képviselői aztán tárgyaltak az Európai Bizottsággal a kiírásokról. Aztán a pályázati feltételekről is mondhattak véleményt az önkormányzatok, és az irányító hatóság azok kapcsán is egyeztetett az Európai Bizottsággal, hogy minél több szereplő számára legyenek elérhetők a fejlesztési források. A TOP Pluszban várhatóan pályázhatnak az iskolák, a szakképző intézmények fenntartói is, mivel az előző ciklushoz képest most lesz olyan kiírás, amely a közoktatás fejlesztését célozza. Fontos cél továbbra is a munkába járás feltételeinek megteremtése mellett a szolgáltatások minőségét is magas, városi szintre emelni a legkisebb településeken is, csak így lehet a népességmegtartó erőt biztosítani. Emellett lesz mód a helyi gazdaság fejlesztésére, így ipari parkok, inkubátorházak, piacok fejlesztésére, önkormányzati intézmények korszerűsítésére, zöldváros kialakítására, utak és kerékpárutak építésére többek közt. 

– Milyennek értékeli az elmúlt évet, illetve az előző, 2014 és 2020 közötti ciklust? 

– Az esztendőt a kettősség, egy szakasz lezárása, valamint egy újabb elindítása jellemezte. A 2014 és 2020 közötti ciklus egyelőre nem zárult le, így értékelni még nem lehet, de a mostani információink szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az eredeti, 58 milliárd forintos előirányzathoz képest 46 százalékkal, 26 milliárd forinttal több forrás, azaz 84,4 milliárd forint érkezett Békés megyébe 545 beruházásra, Békéscsabával együtt pedig 104 milliárd forint. A ciklus elején is beszéltem arról: ha a pályázati lehetőségeket eredményesen kihasználjuk, akkor lesz esély arra, hogy a tartalékok megnyitása révén további forrásokat szerezzünk, újabb és újabb pályázatokat adjunk be. Amikor azt láttuk, hogy sokan jelentkeztek egy-egy felhívásra, kértük az irányító hatóságot, hogy ha van maradványforrás, akkor nyissák meg újra a pályázati lehetőséget. De volt, hogy felkérést kaptunk, hogy mérjük fel az igényeket, hogy szeretnének-e a települések egy-egy ismét megnyíló lehetőség esetén pályázatot beadni. Gratulálok az önkormányzatoknak, hiszen a siker nagyrészt azon múlt, hogy voltak terveik, elképeléseik. Minden lecsorgó, visszahulló forrásra mozdultunk a településekkel, remek volt az együttműködés az irányító hatóság, a megyei önkormányzat és a települések között. Jó azt látni, járva a településeket, hogy a helyiek elégedettek, hogy sikerült azokat az igényeket kielégíteni, amelyek megjelentek 2013-ban és 2014-ben. Békés megyében is ugyanolyan tehetségek, szorgalmas, jóravaló emberek élnek, mint máshol az országban, meg kell teremteni számukra a helyben boldogulás lehetőségét, a megfelelő életkörülményeket.

Erősítik a megyei identitást

A megyei identitás erősítésére adott be sikeres pályázatot a megyei önkormányzat, ennek megvalósítása most van folyamatban. Zalai Mihály elmondta, hogy egy komplex projektről van szó, számtalan elemével sok településen találkozhatnak a jövőben a Békés megyeiek. Most például folyamatosan úton van az interaktív megyei értéktár-kiállítás, amely egy 3D-s eszközön, egy különleges televízión jelenik meg. Ez olyan helyszíneken kap helyet, ahol sokan megfordulnak. Emellett minden járásban több száz gyermek vesz részt a szabadulószobát és a geocachinget ötvöző játékon, amely révén játékos formában ismerkedhetnek meg a megyei, helyi értékekkel. A tapasztalata szerint a diákok élvezik, és észre sem veszik, hogy közben mennyi ismeretre tesznek szert. Úgy véli, ez a megyei, helyi identitás kialakításában fontos szerepet tölt be. Hozzátette, a nyári hónapokban is számos program várható: megyei vásárokat szerveznek majd, illetve egy koncertsorozatot, amelyen Bartók Béla gyűjtései jelennek meg. Hangsúlyozta, hogy szeptember elejére ismét tervezik a hagyományoknak megfelelően a Megyenapot, és bízik benne, hogy azt a lehető legteljesebb formában tarthatják meg – koncerttel, táncházzal fűszerezve –, ugyanis az elmúlt két évben a járvány miatt csak szűkített módon volt rá lehetőség.

Az egészségügyet is fejlesztenék

A magyar–román határon átnyúló program, az Interreg tekintetében is aktív a megyei önkormányzat. Zalai Mihály elmondta, hogy egy, az Arad Megyei Tanáccsal közösen még az előző ciklusban beadott pályázat elbírálás alatt van, a román irányító hatóság vezetőjével tárgyalt is erről a közelmúltban. Emlékeztetett, egy 4 milliárd forintos projektről van szó, amelybe partnerként vonták be az orosházi és a Békés Megyei Központi Kórházat. A Békés megyei közgyűlés elnöke hozzátette: emellett a minap arról döntöttek, hogy beadnak a következő ciklust érintően egy stratégiai pályázatot, szintén Arad megyével közösen, illetve ugyancsak az egészségügy területén, mivel, mint fogalmazott, ebben a szektorban szükség van a folyamatos fejlesztésekre, a minőség javításának területén nincs felső határ. Az orvosi ügyeletek komplex fejlesztését tűzték ki célként, valamint azt, hogy a két Békés megyei kórház számára eszközöket szerezzenek be. Az irányt most kijelölte a megyei közgyűlés, zajlanak a tárgyalások, és ha megjelennek a felhívások, be is lehet adni a kérelmet. Hangsúlyozta, Arad megyével remek partnerre találtak, nekik fontos az aradi kórház fejlesztése. Az Interreg esetében az egészségügy mellett más területen – kulturális örökségvédelem, katasztrófavédelem – is várhatók pályázati lehetőségek, amelyekkel élhetnek az önkormányzatok, a szereplők.