Báb- és mozgásszínházi játékkal készül a Napsugár bábszínház

A történet szerint a család középső gyermeke kitalálja, hogy elefánt szeretne lenni a farsangon. Így aztán a családtagok összefognak, hogy megvalósítsák a nagy álmot. Mindenki a maga módján lát a feladathoz. De az hogy sikerül-e megalkotni az elefántot, majd csak szombaton, a darab bemutatóján derül ki.

Az előadás rendezője Somogyi Tamás a főpróbán elmondta, Camille Saint-Saëns zeneszerző 1896-ban kiadott műve egyfajta ironikus zenei játék.

– Ugyanúgy gondolkodtunk, mint a zeneszerző, amikor a képeket és a mozgást megalkottuk. Így hoztunk létre egyfajta báb- és mozgásszínházi játékot, amelybe a magunk ironikus megoldásait is beletettük – avatott be minket a rendező. 

Ehhez illeszkedik a farsang témája, amely sajátos módon köti össze a bábjáték során megismerhető családot és a bábszínészek által megformált állatokat. 

– A bábszínészek a darab során egyszerű jelmezekkel, kiegészítőkkel, tárgyakkal megsegítve változnak állatokká. Általuk A-tól Z-ig, vagyis az albatrosztól a zsiráfig minden állat megjelenik a színpadon – osztotta meg velünk Somogyi Tamás.

Idővel pedig egyre többet tudunk meg a bábok által életre keltet családtagokról, és arról, hogyan próbálják apróságuk vágyát beteljesíteni. 

– Igyekeztünk ezt a hangulatot, témát minél közelebb hozni a gyerekekhez. Arra jutottunk, hogy a farsangra való készülődés, a jelmez kitalálása mindeniknek ismerős lehet. Mert hiszen ebben a családban mindenki a maga módján szeretne segíteni a jelmez elkészítésében, mindenkinek sokféle ötlete van, mégsem áll össze a jelmez. Végül a kisfiú ötlete nyomán, az egész család együtt rakja ki az elefántot – részletezte Somogyi Tamás.

Csortán Erzsébet bábszínész – aki a kisfiú édesanyját játssza a darabban – úgy fogalmazott, az előadás elsősorban szórakoztatni akar, miközben bemutat egy sokunk által ismerős családi élethelyzetet. 

– Egy szeretetteljes család farsangi készülődése rajzolódik ki a nézők előtt. Az alig egy órás darabban megtudhatják mi minden történik egy pici jelmez körül, miközben a fiatal nézőink szinte észrevétlenül, egyre közelebb kerülnek a komolyzene világához – ismertette a bábszínész, aki elárulta, a darab próbafolyamata is teljesen eltért a megszokottól.

– A rendező bevont minket a darab elkészítésébe. Az első hetekben mindannyian gyűjtőmunkát végeztünk, állatokat hoztunk létre különböző tárgyakból. Ezekből az ötletekből gyúrta össze a rendező és a tervező a jelmezeket és a kiegészítőket. De belőlünk indult ki a koreográfia is, zenére mozgásokat improvizáltunk és ezeket a mozgáselemeket építette be a koreográfus a darabba. Vagyis a báb és a tánc egyfajta fúziójából születtek meg az általunk megformált állatok – emelte ki a bábszínész. És bár mint mondta, nehéz munka volt mire összeállt az előadás, nagyon izgalmas, jóleső próbafolyamat van mögöttük.