A diktatúra áldozataira emlékeztek Békésben

Immár 22 éve emlékszünk meg Magyarországon a kommunista diktatúrák áldozatairól, minden évben február 25-én. Békés megyében idén is több megemlékező eseményt szerveztek pénteken.

Békéscsabán a Szabadság téren tartottak megemlékezést pénteken, a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapján, az önkormányzat szervezésében. Az eseményen a BSZC Nemes Tihamér Technikum és kollégium tanulói és pedagógusa működtek közre. Szuromi Tímea történelemtanár megemlékező beszédében elhangzott, az emléknap arra utal, hogy 1947-ben február 25-én tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát annak ellenére, hogy országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga. Szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával vádolták meg, majd 1951-ig hazai és ausztriai börtönökben őrizték, 1952-ben pedig 25 év kényszermunkára ítélték a Szovjetunióban. 1956-ban visszakaphatta szabadságát, de 1959-ben a fogság megpróbáltatásai következtében elhunyt, 51 évesen. Szuromi Tímea kifejtette, ma azokra a magyar állampolgárokra emlékezünk, akiket hasonlóan Kovács Bélához, a megszálló szovjet hatóságok táborokba hurcoltak, dolgoztattak és bebörtönöztek. Számuk összesen 700 ezerre tehető.

Gyomaendrődön az Önkormányzati Köztemetőben tartottak pénteken koszorúzást a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja alkalmából. Az eseményen Toldi Balázs polgármester mondta el gondolatait, ami mellett elhangzott egy emlékező vers és a Himnusz is. A polgármester kifejtette, fontosnak tartja ezt a megemlékezést, mert Gyomaendrőd is érintett volt a kommunizmus áldozatai kapcsán, hiszen településükről is több német ajkút hurcoltak el a második világháború után. Ezért nekik sem szabad elfelejteni, hogy mi történt, aminek érdekében minden évben tartanak megemlékezést február 25-én.

Gyulán Dr. Erdődi Lajos emlékoszlopánál tartottak meg emlékezést a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából. Beszédében dr. Kovács József országgyűlési képviselő elmondta, Gyulán február 25-e Erdődi Lajos emlékének felidézését is jelenti.

– Személyében a társadalmi kérdések iránt különösen érzékeny, a kiszolgáltatott rétegeket felemelni akaró emberre emlékezünk. Egy olyan, bátor ügyvédre, aki félelem nélkül szembe szállt nálánál erősebb ellenfelekkel is, ha úgy érezte, hogy az igazság az ő oldalán áll – fogalmazott.

 1931-ben ügyvédi irodát nyitott Gyulán, s itt találta meg igazi szerepét: csakhamar ő lett a „szegények ügyvédje”, aki szívesen képviselte a segítségre szorultakat. 1945 után – mint olyan sokan – úgy érezte, eljött a változás ideje, de ezt a változást nem a szovjet út követésével képzelte el. Őt valamivel Kovács Béla előtt, 1947. január végén fogták el, a kínzással kísért procedúra vége 10 év szovjet börtöntáborban letöltendő fogság lett. Ő is 1955-ben szabadult. De ezután sem volt része nyugalomban, izgatás miatt 1960-ban a Kádár-rendszer is elítélte 20 hónapra. 1970-ben ért véget zaklatott élete.