2021.11.18. 19:55
Újszülött fiát köszöntötte a mester az ikonikus süteménnyel
Nemrégiben került ismét fókuszba a Csaba-szelet, a város, de nyugodtan mondhatjuk, hogy egész Békés megye ikonikus, prémiumkategóriás, csak a régióban gyártott, rendkívül népszerű süteménye. Mégpedig Ferencz Rezső békéscsabai újságíró, a Nemzeti Értékek Könyvkiadó főszerkesztő-helyettesének jóvoltából. Az írásból tudhatjuk, hogy naponta kétezer szeletet is készítettek belőle Csabán, de nevét nem a városról, hanem a cukrászmester fiáról kapta.
20211116 Békéscsaba Csaba szeletek készülnek a Rajki cukrászdában a képen Rajki István cukrász fotó Bencsik Ádám Békés Megyei Hírlap
Fotó: Bencsik_Adam
Hírportálunkon már hírt adtunk arról, hogy a Gábor Áron utcában egy hónapja bezárt a Mese Cukrászda. Nyugdíjba vonult tulajdonosa a szüneteltetés szót használta, mert szeretné, és örömmel töltené el, ha az épület jellege megmaradna, és olyan valaki vásárolná meg, aki ugyanolyan szívvel-lélekkel folytatja a cukrászati munkát, a vendégek kiszolgálását.
Nos, ebben az épületben született meg már több mint 66 esztendeje, 1955. május 6-án, a Csaba-szelet.
Az emeleti cukrászüzem vezetője Laczó Pál volt, akinek Csaba fia ezen a pénteken, 11 órakor látta meg a napvilágot. Az ifjú apa örömében magához vett egy üveg bort, bevonult a műhelybe és kreált egy süteményt, amit Csaba-szeletnek nevezett el. Vagyis egy boldog cukrász jókedvében alkotta meg a városban, a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat 193-as számú cukrászüzemében a finomságot, mely óriási karriert futott be, közönségsikere évtizedekig példátlan volt.
– Jól ismerem Laczó Csabát, hiszen kortársak vagyunk. Egyik beszélgetésünk alkalmával mesélte el a róla elnevezett sütemény történetét
– ecsetelte Ferencz Rezső.
– A Nemzeti Értékek Könyvkiadó 2018-ban jelentette meg Bihari Zoltán Magyar cukrászdák és kávéházak című albumát, melyben szerepel ez az írás, de nemrégiben megjelent az nqv.hu honlapján is. A kiadvány sikeres volt, ugyanis az év legjobb könyvei közé választotta be a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, és így elnyerte a Fitz József-könyvdíjat.
Az állami tulajdonban lévő Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalatnak megyeszerte több mint kétszáz olyan üzlete volt, ahol kapni lehetett a Csaba-szeletet. Az új süteményt szinte születésének pillanatában megszerette a megye lakossága, pedig kifejezetten drága édességnek számított különleges tésztája, tölteléke, kiváló minőségű csokibevonója, a nagy élőmunkaigény és a hosszú gyártási folyamat miatt. Nagy előnye volt, hogy hűtő híján is napokig megőrizte minőségét.
Miután a finomság slágertermék lett, az üzemen belül külön „Csaba-szeletes brigád” alakult. Mikor felhangzott, hogy „kész a Csaba!”, a brigád tagjai kivont simítókésekkel rohantak az előkészített tálcákhoz, egyszerre tizenhat sütőlemezt töltöttek meg, ez ötszáz süteményt jelentett. A keverőedényt vitték a tepsik mellett, a gyakorlott cukrász villámgyorsan kiosztotta a tepsikbe a tésztát, a többiek pedig elsimították.
Rajki István békéscsabai cukrászmester azon kevesek közé tartozik, akik ma is készítik a Csaba-szeletet.
– Akkoriban a Gábor Áron utcai épület földszintjén működő, debreceni központú Alföldi Üzemélelmezési Vendéglátó Vállalatnál dolgoztam – mesélte. – Ismertem Laczó Pált és az általa kiötlött süteményt is. Már akkor elhatároztam, egyszer majd én is készítem. Így is lett, a receptúrán minimálisat módosítottam a kor igényeinek megfelelően, de ami nem változott: ma is az egyik legkedveltebb sütemény.
Kenőkés lett a keretes fűrész lapjából
Ferencz Rezső hangsúlyozta, akkoriban, az ’50-es, ’60-as években a cukrászszerszámokból is hiány volt, de rájöttek, hogy a keretes fűrész lapjából kiváló kenőkés készíthető, mert hajlékony, de kellően merev is. Hogy mennyit kell gyártani a Csaba-szeletből nap mint nap, azt az érdeklődés határozta meg. Az üzletvezetők kívánságaikat felírták egy papírra, leadták a Csaba Szálló portáján, ahonnan a cukrászüzem mindenkori vezetője reggelente összeszedte azokat.
