Békés megye

2021.11.04. 12:26

Hatvanöt éve verték le a magyar forradalmat

1956. november 4-én a szovjet néphadsereg páncélosai Szolnokról Budapestre vonultak, hogy leverjék a forradalmat. Az új forradalmi munkás-paraszt kormány Kádár János vezetésével, fegyveres erőszakkal számolta fel az október 23-án kitört forradalmat. Békés megye képes krónikájából és a Békés megye 1956-ban című kiadványból szemezgettünk.

beol.hu

1956. október 23-án Tóth István hadosztályparancsnok Békéscsabán engedélyezte, hogy katonái levegyék sapkájukról a kommunista címert. Ugyanakkor nem engedett a pártbizottság azon kérésének, hogy a pártvezetőket géppisztollyal lássák el.

Mint az Erdmann Gyula által szerkesztett Békés megye 1956-ban című könyvből kiderül, a hírek akkoriban lassan mozogtak, az újságok, a rádió még napokig félreinformált, de például a Dévaványára már október 25-én Budapestről hazaérkező munkások hiteles híreket hoztak.

Október 26-án egyetemisták is érkeztek, plakátokat és röplapokat is hoztak. Tüntetések robbantak ki Békéscsabán, ugyanekkor Gyulán a forradalmárok ledöntötték a szovjet emlékművet.

Ezen a napon Békéscsabán az értelmiségi központként is szolgáló színészklubban izgatott tárgyalások folytak katonatisztek jelenlétében, már akkor tervezték a hadosztály katonai forradalmi tanácsát. Estére óriási tömeg verődött össze az utcákon a színészek vezetésével, kinyomtatták a 12 pontot – némileg meglepő módon a pártbizottság engedélyével. Az összegyűltek a pártbizottság, majd az ÁVH elé vonultak, végül a hadosztály laktanyájához „le a párttal, vesszen az ÁVO” és hasonló jelszavakkal.

Gyulán tüntetésre gyűltek össze a helyiek. Simonyi Imre igyekezett mederben tartani az eseményeket, a szovjet emlékművet ledöntötték, az épületekről egymás után szedték le a vörös csillagokat.

Október 27-én a rendőrség a felkelők oldalára állt. A békéscsabai városi — majd megyei — forradalmi bizottság elnökének Fekete Pált választották. Gyulán is megalakult a helyi szervezet, elnöke Nádházy János lett. Mezőkovácsházán a tüntetők elfoglalták a járási tanács, valamint a pártbizottság épületét, iratokat égettek. Sarkadon, Békésen tüntetések, nagygyűlések zajlottak.

Békésen ezen a reggelen egy mozdonyvezető számolt be a fővárosban történtekről, amit az úgynevezett hangos híradóban is bemondtak. Volt, aki már előbb érezte, hogy valami van a levegőben, Szatmári István 23-án követelni kezdte, hogy adják vissza a kisgazda székházat. A településen 27-én megfogalmazták a 12, majd a 24 pontot, majd megalakult a forradalmi bizottság Szatmári István vezetésével. A népgyűlésen szólni szándékozó vb-elnököt lehurrogták. Egyes bv-tagokat bántalmaztak is.

Október 28-a volt az a nap, amikor betiltották a pártbizottság lapját, a Viharsarok Népét, helyette a forradalmi Kossuth Népe, majd november 1-től a Független Újság jelent meg három napig. Orosházán Nagy Lajos elnökletével megalakult a forradalmi bizottság. Füzesgyarmaton forradalmi vezetőnek Hegyesi János költőt, egykori parasztpárti politikust választották.

Október 30-án és november 1-én jó néhány ÁVH-st védőőrizetbe vettek, illetve letartóztattak, hogy ne essék bántódásuk.

November 4-én Békéscsabán a forradalmi tanács épületéből rálőttek a szovjet tankokra és katonákra. Több szovjet katona, két rendőr és egy civil vesztette életét. A választűzben egy ember halt meg. Gyulán általános sztrájk tört ki, a városban december közepéig kettős hatalom működött: a tanács és a forradalmi bizottság. Orosházán is hasonló volt a helyzet. A laktanyákból (Békéscsaba, Orosháza) a sorállományú kiskatonákat szétkergették a szovjetek. A határőrség a forradalmi napokban és azután is teljesítette feladatát. Egyes vezetői együttműködtek a szovjet egységekkel.

Fotó: Fortepan/Nagy Gyula

November 8-án huszonegy fővel megalakult a kommunista karhatalom.

November 10-én a szovjetek letartóztatták Fekete Pált és társait, a megyei forradalmi tanács tagjait. Tiltakozásul sztrájkok sora tört ki megyeszerte.

December 4-én Orosházán központi munkástanács alakult, vezetője a forradalmi bizottság volt elnöke, Nagy Lajos lett.

December 6-án a forradalom budapesti hősei iránti tiszteletadás jelszavával tömeges, néma tüntetések zajlottak Békéscsabán, Orosházán, Gyulán. Sarkadon egy szovjet alakulat és a karhatalom vetett véget a forradalomnak.

December 7-én tüntetések Dévaványán és Battonyán, mindkettőt szétoszlatják a karhatalmisták.

December 8-án Battonyán tüntetés, amelyet a szovjetek riasztólövésekkel oszlattak szét.

December 9-én Vésztőn és Füzesgyarmaton új forradalmi bizottságot választottak.

December 11-12-én Gyomán fiatalokat tartóztattak le, ezért tüntetés robbant ki. A sortűzben egy ember megsebesült, sokakat letartóztattak és megvertek a pufajkások.

December 17-én Gyulán is tüntettek, mert fiatalokat fogtak el. A karhatalmisták riasztólövésekkel oszlatták a tömeget, egy ember megsebesült. Mány Erzsébet és Farkas Mihály Gyulaváriba mentek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a karhatalmisták behatolását a településre. A Fehér-Körös hídjánál — a határőrségtől szerzett fegyverekkel — őrséget álltak. A pufajkások nem mentek be a településre, a fiatalok pedig visszavitték a fegyvereket. Többüket így is letartóztatták, statáriális eljárással Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt 1957. február 2-án Békéscsabán kivégezték.

1959-ig csak Békés megyében 300 politikai perben mintegy 1500 embert ítéltek el. Egy példa: Kalló Pál azért kapott 10 hónapot, mert ittasan azt énekelte: „Esik eső karikára, Kádár Jankó kalapjára…”.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában