Szívbetegeknek dolgoztak ki terápiát

Dr. Márk Lászlótól megtudtuk, az újabb klinikai vizsgálatok és metaanalízisek egyértelművé tették, hogy a lipidcsökkentés, ezen belül az LDL-koleszterin-szint befolyásolása a szív-érrendszeri betegségek sikeres megelőzésének kulcsa.

Mindegy, hogy melyik gyógyszerrel, de a lehető legkorábban elkezdve, minél hosszabb ideig és minél alacsonyabb szinten tartják az LDL-koleszterin-értéket, annál nagyobb a várható klinikai haszon. Ugyanakkor hangsúlyozta, azt is látni kell, hogy az akut szívinfarktuson átesett betegek kellő hatékonyságú lipidcsökkentő kezelésének biztosításában még fontos és sürgető feladatok vannak.

Részletezte, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Atherosclerosis Társaság elnökei és főtitkárai, valamint az ateroszklerotikus érbetegségek által különösen súlyosan érintett négy észak- és kelet-magyarországi megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés) kardiológiai osztályainak vezetői, továbbá egy családorvosként is dolgozó kardiológus szakorvos közös javaslatot fogalmazott meg a hatékonyabb lipidcsökkentő kezelés gyakorlati megvalósítására akut koszorúér-esemény után. Az említett csapat tagjai rajta kívül dr. habil Harangi Mariann (Debrecen), dr. Paragh György (Debrecen), dr. Nagy Gergely György (Miskolc), dr. med. habil Kőszegi Zsolt (Nyíregyháza), dr. Bednárszky Ildikó (Debrecen), prof. dr. Járai Zoltán (Budapest) és prof. dr. Csanádi Zoltán (Debrecen) voltak.

A javaslatuk legfontosabb elemei: a betegre szabott teendők pontos megfogalmazása a zárójelentésben, a családorvosok fokozott bevonása, a kontrollvizsgálatok idejének megválasztása és tudatosítása, a laboratóriumi kontroll pontos előírása, valamint a betegek részletesebb felvilágosítása, oktatása. A fentiek mellett kiemelendő, hogy ez az orvoslásnak egy olyan területe, amelyben lehet és érdemes kihasználni a telemedicina lehetőségeit is.

Mert ugyan a szívinfarktus sürgősségi ellátásának magyarországi hálózata jól működik, de egy évvel az esemény után a halálozások gyakorisága hazánkban már lényegesen magasabb.

Ennek pedig egyik oka lehet az ajánlásokat követő életmód- és gyógyszeres terápia következetes alkalmazásának elmaradása.

Dr. Márk László hangsúlyozta, a lipidcsökkentő terápia ugyanakkor a kardiovaszkuláris prevenció, tehát a megelőzés egyik alapeleme lett. Ennek érdekében a beteg a szívinfarktus utáni hazabocsátáskor egy szakorvosi tájékoztatót kap a kezelőorvos részletes, a betegség természetére, jellegére és a prognózis javításának lehetőségeire vonatkozó szóbeli felvilágosítása mellett. Továbbá záró­jelentésében felhívják a figyelmet a magasabb kockázati csoportba való tartozásra, illetve konkrét időpontot adnak neki a kontrollra, annak fontosságát hangsúlyozva.

Az irányelvek mentén javíthatók az életkilátások

Az irányelveknek megfelelő terápia szélesebb körű alkalmazásával, benne a lipidcélértékek elérésére való nagyobb odafigyeléssel javíthatók lennének a szívinfarktuson átesett hazai betegek életkilátásai, amit azt újabb klinikai vizsgálati elemzések is igazolnak – emelte ki dr. Márk László. Hozzátette, az irányelvek betartása és a lipid­célértékek elérése nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati feladat, amelynek első lépése lehet a fentiek bevezetése a mindennapi rutinba.

Ez minden szívinfarktuson átesett beteget kezelő kolléga kiemelt felelőssége, beleértve az elbocsátó kardiológust, a gondozást végző szakorvost vagy a beteg családorvosát. A célértékek és a teendők egyértelmű megfogalmazása ezt nagymértékben támogathatja, ezért időszerű lenne ezen elvek egységes, országos szintű bevezetése, természetesen az adott centrum vagy gondozó­hely egyéni lehetőségeinek figyelembevételével.