Múzeumok Őszi Fesztiválja

2021.10.30. 11:14

Az Omaszta családhoz köthető az első csabai postahivatal

Újabb izgalmas előadással lepte meg az érdeklődőket Szalay Ágnes történész, aki ezúttal az Omaszta család kalandos történetét mesélte el csütörtök este. A történész a 16. Múzeumok Őszi Fesztiváljának soron következő programján A Munkácsy Emlékház és az Omaszta család címmel tartott előadást a Munkácsy Mihály Múzeum Pátkai Ervin Termében.

Vágvölgyi Nóra

– Már számtalan izgalmas történetet hallhattak öntől azok, akik a Munkácsy Emlékházban tett látogatásuk során az Omaszta családról kérdezték. Ezúttal milyen érdekességekkel lepte meg a hallgatóságát?

– A békéscsabai Munkácsy Emlékház épülete ezer szállal kötődik a festőgéniuszhoz, Munkácsy Mihályhoz. Rokonai építették, ő pedig többször járt a falai között gyermek- és felnőttkorában. Rokonságától a csabai Omaszták vették meg, akiknek családtörténete az egyik legfordulatosabb a helyi családok közül. Éppen ezért a Munkácsy Emlékházban már több előadáson is elmeséltük az Omaszta család történetét, illetve tárlatvezetéseken is mindig említést tettünk róluk, arcképeiket megmutattuk a látogatóknak. És ugyan tavaly már megismerkedhettek velük, szintén a múzeumban tartott előadásomon, ám akkor az evangélikus családi ágról beszéltem. Most a katolikus Omasztákról ejtettem pár szót. Tudniillik az Omaszta család a Felvidékről költözött Csabára, nemesi származásúak voltak, amely rangot az alapító testvérpár, Miklós és András révén szerezték. Előbbi evangélikus vallású volt, tőle az evangélikus ág származott, András és utódai katolikus hitűek voltak. Mi most az utóbbi ágat „szemléztük”.

Szalay Ágnes ezúttal az Omaszta család evangélikus ágának leszármazottairól, köztük Omaszta Zsigmondról is mesélt /Fotó: B. Á./

– Miről ismert az Omaszta család?

– Az evangélikus ág tagjai kerültek előbb városunkba és közülük is Omaszta János Tóbiás költözött ide legelőször. Az ő nevéhez fűződik az első csabai jegyzőkönyv megkezdése 1768-ban, majd az első postahivatal létesítése 1789-ben. Állítólag az ő hívására költözött Békés vármegyébe a katolikus ágból Omaszta Ferenc és fia, István, s utóbbi Csabát választotta lakóhelyéül. 1802-ig jegyzőként tevékenykedett, majd a Károlyi uradalom számtartója lett, ezzel fontos befolyást szerzett a csabai adó- és telekügyeket érintően. Erdmann Gyula kutatásai szerint ezt saját hatalma és vagyona gyarapítására használta fel, s visszaélései folytán pert indított a csabai lakosság, hogy további galád tetteinek gátat szabjon. Fia, Zsigmond ellenben egy ember- és békeszerető férfi volt, aki a csabai casino megalapításában, a csabai örökváltsági szerződés létrehozásában is tevékenyen részt vett, később a vármegye első alispánjává választották.

– Hogyan került a család birtokába az emlékház épülete?

– Az egykori Steiner-kúria épületét az Omaszták evangélikus ágának tagja, név szerint Omaszta József városi jegyző vásárolta meg Munkácsy nagynénjének férjétől, majd fia, Omaszta Gyula birtokolta haláláig, 1943-ig. Az itt található bútorokat pedig már az Omaszta család evangélikus ágának tagjai vásárolták.

A festőgéniusz számos szállal kötődik az emlékház épületéhez

Szalay Ágnes elárulta, Munkácsy anyai nagynénje és annak férje építtette az emlékházat. 1852-ben naponta járt ide gyermekként a szintén a városban lakó nagybátyjával, Reök Istvánnal, utóbbi itt is van eltemetve Békéscsabán. A nagybácsi itt ismerkedett meg az Omaszta család katolikus ágának tagjával, Máriával, akivel egymásba szerettek, s ebből a szerelemből született Munkácsy kedvenc unokaöccse, Reök Iván, az árvízvédelmi mérnök, a szegedi Reök-palota építtetője.

 

Ezek is érdekelhetik