2021.10.23. 15:28
A haza és a szabadság ügyében nincs alku
A forradalom október 23-ai kezdőnapja Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe. Szombaton Békés megye számos településén megemlékeztek az 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, majd fegyveres felkeléssel folytatódó eseményekről.
Az ünnep mindig lehetőség arra, hogy új információkat tudjunk meg a helyi és megyei eseményekről, és a mai kor történéseinek fényében gondolkodjunk arról, hogy mi történt velünk, és milyen következményei lesznek 1956 fényes napjainak a mi XXI. századi jövőnkre nézve – így kezdte ünnepi gondolatait Orosházán, a történelmi emlékparkban Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke szombaton délelőtt, majd megidézte a hatvanöt évvel ezelőtt történteket, annak a szimbólumait, amik fontosak ma is, mert segítenek abban, hogy megértsük és átéljük a forradalom napjait.
– Keveset tudunk azonban arról, hogy mi történt megyénkben, vagy akár itt, Orosházán ezekben a napokban – mondta a szónok és fellapozta képzeletben a megyei krónikákat Békés megyéből, Orosházáról.
Békés megye szinte valamennyi településén nagyjából egy időben, szervezetten, vérontás nélkül zajlottak az események.
Megalakultak október utolsó napjaiban a forradalmi bizottságok, nemzetőrségek szerveződtek a közrend biztosítására. Olyan köztiszteletben álló, kiváló emberek kerültek a forradalmi bizottságok élére, mint a gyulai Nádházi János, az orosházi Nagy Lajos, vagy a csabai Fekete Pál, aki a megyei forradalmi bizottságot is vezette, és Istennek hála a mai napig velünk van: könyveket ír és előadásokat tart.
Jellemző volt, hogy megyénk, az ország éléstára, teherautószám küldött a pesti utcán harcolóknak élelmet. Az élelmiszergyárak, de a gazdák is különböző szerveződéseken keresztül hatalmas mennyiségű ennivalót juttattak el a nemzet fővárosába.
– Orosházán október 27-én zajlott az első tüntetés, majd másnap már 10 ezer fős tömeg vonult a vasútállomástól a főtérre, ahol a felszólalások után az Alföld szállóban közfelkiáltással megválasztották az Ideiglenes Forradalmi Tanácsot. Vezetője a nagy tekintélyű egykori vöröskatona, később szociáldemokrata szabómester, Nagy Lajos lett.
Három nappal később 21 pártfunkcionáriust tartóztattak le és a laktanyában őrizték őket, nehogy a feldühödött tömeg kárt tegyen bennük. Szükség is volt rá, mert például Dumitrás Mihály járási vb-elnököt annyira utálták, hogy indokolt volt a védelme a nép haragjától. Megállapíthatjuk hát, hogy rendpárti forradalom zajlott vidéken, így Békés megyében és Orosházán is.
– Annak ellenére, hogy alig csattant el pofon a forradalom napjaiban – kivéve Békéscsabát, ahol viszont eldördült néhány lövés, és halottak is voltak mindkét oldalon – a bosszú mégis kegyetlen és elborzasztó erejű volt.
Az 1956 év végén megszervezett úgynevezett pufajkások több gyilkosságot követtek el, többek között egy főként orosháziakból álló különítmény, akik különös kegyetlenséggel öltek meg embereket Gerendáson és Csanádapácán. Olyan leírhatatlan bestialitással végezték ki áldozataikat, hogy a népharag lecsillapítása érdekében bíróság elé állították őket.
Megúszták néhány hónap felfüggesztett büntetéssel, majd 1957. április 4-én magas kitüntetéseket kaptak. Egyiküket én is ismerhettem gyerekként, egy városi intézményt vezetett nyolc általános iskolai végzettséggel, és mikor megsimogatta a gyerekek fejét, nem sejthettük, hogy ugyanez a kéz élő embereket is megcsonkított.
Békés megyében összesen 688 bírósági ítélet született a forradalom után. Akik felfüggesztett vagy rövid letöltendő börtönbüntetést kaptak, a rendszerváltozásig megbélyegzettként, megfigyeltként, gyakran csak segédmunkásként, másodfokú állampolgárként élték az életüket. Csepregi Lajost, a forradalmi bizottság diák tagját nem csak a Táncsicsból, de az ország összes gimnáziumából kicsapták. Nagy Lajosra 10 év börtönt mértek az orosházi rend példás fenntartásáért.
Fekete Pál, a megyei forradalmi bizottság elnöke a kötelet éppen elkerülve életfogytiglant kapott. Így köszönte meg a régi-új rendszer, hogy a 300 szovjet tankkal szemben megvédte a megyeszékhely lakosait.
Gondolatainak zárásaként arról a szabadságvágyról szólt Zalai Mihály, ami a hajtóerő volt, ami működtette azokat a gyönyörű őszi napokat.
– Mi magyarok sohasem hagytuk, hogy mások mondják meg, mi a jó nekünk. Az embernek Istentől kapott szabadsága van abban, hogy döntéseket hozzon. Közösségként, nemzetként is megillet bennünket a döntés joga, a döntés szabadsága. Emberhez méltó életet csak így lehet élni, sőt, élni csak így érdemes. Ezért nem bánnak semmit azok, akiket meghurcoltak a forradalom után. Forradalmárjaink a mi legszebb és legtisztább önmagunk megtestesítői. Mert azt üzenik, sajnos már egyre többen csak odaátról, hogy a haza és a szabadság ügyében nincs alku. Harc van. Bárkivel. A mi megmaradt kicsi hazánk és a szabadságunk, amivel eldönthetjük, hogy hogyan éljünk benne.
Gyulán két helyen is emlékeztek a 65 évvel ezelőtti eseményekre
Gyulaváriban, a kopjafánál Bohus Márta, a Gyulai Dürer Albert Általános Iskola Bay Zoltán Általános Iskola Tagintézményének intézményvezetője mondott emlékező beszédet.
Az Október 23. téren Fodor György, az Erkel Ferenc Gimnázium tanára emlékezett. Közreműködött Dánielfy Zsolt színművész, valamint Kalapács József, Rudán Joe és Ódor Cintia.
Békésen, a Forradalmi Emlékműnél emlékeztek szombaton délelőtt
Beszédében Dankó Béla országgyűlési képviselő elmondta, 1956 ereje a nemzeti öntudatban, a magyar történelmi örökségben, a saját erőnkbe vetett hitben volt, és ott kell keresnünk ma is. – A saját erőnkbe vetett hithez két dolog elengedhetetlen. Először összefogás, mely ezt az erőt megsokszorozva válik jelent és jövőt formáló eszközzé. Másodszor az, hogy visszaillesszük a helyére a hit valódi természetét – hangsúlyozta.
Az egészségügyben és a szociális területen dolgozók érdemeit ismerték el Mezőberényben
Mezőberényben az október 23-i, szombati események részeként a művelődési központ színháztermében Siklósi István polgármester „Mezőberényért” kitüntetést adott át az egészségügyben és szociális területen dolgozóknak. Mint kiemelte, rendkívüli ez a mostani elismerés, ugyanis kitüntetésben általában egy-egy személy részesül, de rendkívüli a járványhelyzet is. Az önkormányzat az egészségügyben és a szociális területen dolgozók érdemeit ismeri el, áldozatos munkájukat azzal is értékelni kívánja, hogy az elismerést október 23-án adták át. A méltatásban elhangzott, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók munkája a pandémia alatt felértékelődött, és a megoldhatatlannak tűnő helyzetben is kiválóan helytálltak.
Kapcsolódó cikkeink:
