Emlékőrző totemek állnak a csabai múzeum tetején

A napokban lehetőségünk volt meglesni, mégis hogyan állnak össze Baji Miklós Zoltán életnagyságú téglaszobrai a Munkácsy Mihály Múzeum tetején. A képzőművész ottjártunkkor éppen a B/30 blokktéglákból, válaszfaltéglából készített „tótlegóit” húzta össze a szobortestek belsejébe rejtett vas menetszárakkal.

Baji Miklós Zoltán az október 6-án, szerdán 18 órakor nyíló 3M Ünnepe címet viselő kiállításával három ­Mihály keresztnevű képzőművésznek kíván emléket állítani.

– December 6-án leszek 60 éves, ebből az alkalomból a lakóhelyem múzeumának, a Munkácsy Mihály Múzeumnak ajándékoztam három életnagyságú téglaszobromat, amelyeket az intézmény lapos tetején állítok majd ki. Több mint egy éve elhatároztam, hogy elkészítem három, Békéscsabához kötődő, általam tisztelt Mihály keresztnevű képzőművész „emlékőrző totemét”.

Ezek a szobrok a csaknem tíz évvel ezelőtt, 2012-ben indított „Téglaprojektem” kiteljesülésének is tekinthetők. A speciális B/30-as, rácsos, raszterhálós szerkezetű blokktéglák karakterét kihasználva igyekeztem megidézni, beépíteni a három képzőművész jellemzőit, tulajdonságait. Végül a kész téglaszobrok felületét foszforeszkáló, éjjel világító festékkel díszítettem, védőpatinaként pedig kőbalzsammal fújtam le – avatott be minket a művész.

És valóban, mindhárom szobor jól láthatóan magán viseli az általuk életre keltett képzőművészt, a rájuk jellemző szakáll és bajusz, az általuk gyakran használt motívumok, valamint a születésük dátumához kapcsolódó asztrológiai jelképek is helyet kaptak a szobortesteken.

– A bal oldali téglaszobor, Gubis Mihály, egykori mesterem, alkotótársam, barátom emlékét őrzi. Gubis tragikus befejezésű élete utolsó szakaszában jelentős méretű, lefelé hajló bajuszt viselt, amely kiemelkedett körszakállából, ez jól felismerhető a szobron. Emellett a totemén megjelenik még az egyik legismertebb grafikai, festészeti motívuma, az amőbaszerű kontúrral körbevett kettős kereszt is – mutatott a szoborra a művész.

Majd áttért az ott jártunkkor a tetőn még darabokban heverő, Munkácsy Mihályt ábrázoló totemre.

– Középre az ugyancsak Békéscsabához kötődő, világhírű alkotó, Munkácsy Mihály emlékőrző toteme kerül. Munkácsy különösen ápolt és fésült, az álltól kettéálló szakálla és gondosan formált bajusza egyértelmű karakterjegyként jelenik meg a szobron. A totem hasán a pecsétgyűrűjének művészi monogramja, az MM grafikai jele látható – árulta el az alkotó, aki hozzátette, Békéscsaba különös tisztelettel adózik az egykori csabai, Munkácsy Mihály emlékének, hisz most épül Békéscsaba kiemelt városközponti fejlesztése, a turisztikai szempontból is jelentős reményekkel bíró Munkácsy-negyed.

Így egyértelmű volt a számára, hogy Munkácsy toteme kerül majd középre­.

Munkácsy jobbjára pedig Schéner Mihály Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, szobrász, keramikus és bábtervező téglaszobra került.

– Schéner Mihály is egyedi arcszőrzettel bírt, pajesza barkószerű volt, de egyesült a körszakállával, amely kiemelte kissé előre ugró állcsontját. Bajsza diszkrétebb volt, mint a fent említett társaié.

Hasi pajzsán a rá jellemző, szürreális, népi játék alapú „hintatyúkocskán lovagló huszárt” jelenítettem meg. Oldalára pedig a huszárok kardjára, szablyájára emlékeztető eszközöket faragtam. A „ruházata” a huszárok emlékezetére utal – részletezte Baji Miklós Zoltán, aki beszélgetés közben sem állt meg, egyre csak pakolta egymásra és rögzítette a gondosan beszámozott „tótlegó” darabjait.