Belecsaptak a lecsóba Békéscsabán

A megnyitón Erdős Norbert, az Agrárminisztérium államtitkára fontosnak nevezte, hogy hazai termékek legyenek a boltokban, és hogy azt válasszák a vásárlók. Hangsúlyozta: a járvány megmutatta, hogy ez mennyire lényeges, és nem is volt fennakadás a hazai élelmiszer-ellátásban. A magyar termékek választásával magyar adóforintok jönnek létre, amelyek magyar munkahelyeket teremtenek és magyar fejlesztésekre adnak lehetőséget.

Hozzátette: a Lecsófesztivál sok kistermelőnek ad bemutatkozási lehetőséget. Megemlítette: a jövőben a kistermelőkre nem vonatkozik a 40 kilométeres határ, az ország bármely szegletében értékesíthetik a portékáikat. A közétkeztetésben szintén változás várható: jövőre a felhasznált alapanyagoknál a magyarok arányát a mostani 50-ről 60 százalékra kell növelni, 2023-tól pedig 80 százalékra. Így kiválóbb, egészségesebb ételekkel találkozhatnak a gyerekek.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő elmondta: a lecsót száznál is többféle módon lehet elkészíteni. A legjobb azonban az, ha a saját kertből szedett paradicsommal, paprikával és hagymával készítik. Megoszlik a vélekedés, hogy milyen eredetű ételről van szó, magyar szakácskönyvben először az 1930-as években lehetett találkozni a lecsó receptjével. Ettől kezdve indult el országhódító útjára, és immár országszerte rendeznek Lecsófesztiválokat.

Frankó Attila, a rendezvényt szervező egyesületek elnöke elmondta: először húsz éve volt Békéscsabán Lecsófesztivál, legutóbb pedig 2012-ben, tehát kilencéves Csipkerózsika-álmából sikerült feléleszteni az eseményt, amelyen összekapcsolódik a gasztronómia és a kultúra. Örömtelinek nevezte, hogy a CsabaPark adhat otthont a fesztiválnak.