Banki dolgozóként telefonált, kétmillió forintot csalt ki áldozatától

Az ügyben csalás bűntett miatt indult eljárás a Gyulai Rendőrkapitányságon, mert a gyanú szerint augusztus 26-án 13 óra 45 perc körül

egy férfi, egy bank képviselőjének kiadva magát, telefonon felhívott egy gyulai nőt, akitől több mint kétmillió forintot csalt ki.

A vagyonvisszaszerzés érdekében a rendőrkapitányság a szükséges intézkedéseket megtette. Talán a legmegdöbbentőbb az ügyben, hogy a csaló végig hallgatta, hogy olvasónk kétéves kislánya a háttérben beszél az anyukájához, a becsapott hölgyhöz, mégsem érdekelte, hogy egy családot, egy kisgyermeket hoz nehéz helyzetbe.

Az OTP Bank Vállalati Kommunikációs Csoportja arról tájékoztatta hírportálunkat, hogy

az e-mailen, SMS-en és telefonon keresztüli csalások nagyon gyakori visszaélési formákká váltak. Országos jelenségről van szó.

Az elkövetők az OTP Bankra vagy más vállalatra hivatkozva adatokat próbálnak kicsalni: a számla- vagy bankkártyabirtokos személyes adatait, az internetbanki belépéshez szükséges azonosítót, a biztonsági kódot, a jelszót vagy a bankkártyaadatokat próbálják megszerezni.

A csalók vagy telefonon próbálnak kicsikarni adatokat az ügyfelektől adategyeztetésre hivatkozva, önmagukat a bank dolgozóinak kiadva; vagy e-mailt vagy SMS-t küldenek, ami egy hivatkozást, linket tartalmaz.

Ez a link egy internetes oldalra vezet, ami a megtévesztésig hasonlít a bank internetbanki belépőoldalára.

Ezen keresztül képesek arra, hogy begyűjtsék a megtévesztett ügyfelek jelszavait és adatait.

A banknál kérték, hogy ha valaki gyanús levelet, szokatlan szövegezésű sms-t kap egy ismeretlen címről, kattintás előtt inkább érdeklődjön az adott szolgáltatónál, hogy valóban ők küldték-e ki az üzenetet. A bank sosem kér belépési jelszavakat e-mailben vagy sms formájában, valamint nem küld internetbanki felületre hasonlító belépési adatlapot.

Ügyfeleiket arra kérték, hogy a megszokott, ismert, biztonságos módon lépjenek be az internetbankba vagy mobilbankba. A csalók gyakran élnek a sürgetés módszerével is, így kényszerítve meggondolatlan cselekvésre az ügyfeleket.

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn közleményben számolt be arról, hogy a megyében is megjelentek azok a csalási formák, amely során a csalók banki dolgozónak adják ki magukat, és adatokat csalnak ki, vagy átutalásra próbálják rávenni az ügyfeleket.

Az utóbbi időszakban is előfordult olyan eset, hogy telefonos adategyeztetés során szerezték meg a banki adatokat a gyanútlan ügyfelektől, vagy vették rá átutalásra őket. A csalók banki alkalmazottként mutatkoznak be, és adategyeztetés ürügyén kérik el a hívott fél banki belépéséhez szükséges adatait.

Olyan is megtörtént, hogy azzal az indokkal telefonáltak, hogy az ügyfél bankkártyáját gyanús tranzakció miatt a bank letiltotta, és a feloldáshoz kell a banki adatainak a megadása.

A BMRFK bűnmegelőzési szakemberei azt tanácsolják,

telefonon senki ne adja meg bankkártyája vagy netbankja belépési adatait, mert a bankok az ügyintézés során soha nem kérik az ügyféltől ezeket az információkat,

mivel az ügyfél-azonosítás során a valódi banki dolgozó ezen adatokat látja. Ne telepítsenek számítógépükre, telefonjukra ismeretlen programot, alkalmazást, applikációt, ilyet a bankok soha nem kérnek az ügyfelektől, és még arra sem kötelezik őket, hogy a netbankot használják.

Valóban lehet gyanús a pénzmozgás

A BMRFK arra is felhívta a figyelmet: előfordulhat, hogy a bank valóban olyan pénzmozgást észlel az ügyfél bankszámláján, amely gyanúra adhat okot. Ilyen esetben felveszik vele a kapcsolatot, és csak az adott tranzakcióra vonatkozóan kérnek megerősítést, hogy az teljesülhet-e, és ekkor is történik ügyfél-azonosítás. Amennyiben mégis megadtak valamilyen adatot, akkor a bankkártya letiltásáról azonnal intézkedjenek a bankok éjjel-nappal hívható ügyféltelefonszámán, vagy személyesen a bankfiókban kérjenek segítséget, a rendőrségen pedig mindenképpen tegyenek feljelentést.

Kapcsolódó cikkünk: Ha a banktól a kártyája adatait kérik, akkor csalás van a dologban