2021.07.09. 20:00
Egyre több a sakál Békésben is
Egyre növekszik az aranysakálok egyedszáma hazánkban, ma már több ezres létszámra becsülik az állományukat. Ellenségük gyakorlatilag nincs, vadászni pedig nem egyszerű, ezért jelenleg a nádifarkasként, vagy toportyánféregként is nevezett állatok száma egyre gyorsabban növekszik. Nemrégiben egy tyúkját védő fiatalasszonyra támadtak az állatok Somogyban, a ragadozók szétszakították a nő nadrágját is.
Fotó: Shutterstock
– Ahogy beléptem az udvarra, láttam, hogy az állat, amit én aranysakálnak azonosítottam, rajta volt a kakason, és azzal a lendülettel nekem ugrott, elkapta és szétszakította a nadrágom szárát – idézte fel a történteket nemrégiben a Somogyi Hírlapnak Lénártné Balogh Ágnes, akit elmondása szerint egy aranysakál támadt meg. – Egy, a kezem ügyébe eső lécet kaptam fel, azzal ütöttem, szét is törtem rajta.
Ekkor elmenekült, a 180 centi magas kerítést simán átugrotta.
Akkor láttam, hogy két sakál vagy róka van még az udvaromban – tette hozzá. Elmondása szerint a ragadozók másnap visszatértek a lakócsai udvarra és elvittek még egy tenyésztyúkot; a 30 éves fiatalasszony hiába zajongott a teraszon, hogy elriassza őket.
– Az aranysakál nem ismeretlen hazánkban, de egy időre teljesen eltűnt az országból, és évtizedekig nem volt állandó állomány. Csak az 1980-as évek legvégén, az 1990-es évek elején jelent meg egy-egy példány újra hazánkban, majd a délszláv háborúk idején kezdett elterjedni az országban.
Ekkoriban védett is volt az állat, így aztán természetes ellenség híján szaporodását semmi sem gátolta, megfékezhetetlen módon elindult a terjedése Magyarországon.
Ez mára oda jutott, hogy megyénkben is folyamatosan jelen van az állat – mondta el a megyei vadászkamara elnöke.
Hrabovszki János hozzátette, a ragadozó lényegében visszafoglalja a korábbi életterét az időközben megváltozott kultúrával és környezettel együtt, amihez egyébként az állat kiválóan alkalmazkodott.
– A legfőbb probléma, hogy lényegében nincs ellenségük. A sasok ugyan nagy ritkán elkaphatnak egyet, de ez nem számottevő, emellett betegségük sincs. Korábban ugyan a veszettség tizedelte őket, de ma már a rókáknak kiszórt gyógyszeres csalik miatt az aranysakált sem ritkítja ez a kór. Szóval nincs ellensége, se betegsége, éjszakai állat, rendkívül okos, csapatban vadászó vadfaj, emiatt nagyon nehéz őt puskavégre kapni, hogy esetleg ezzel csökkentsük az egyedszámot – árulta el Hrabovszki János.
Elmondása szerint vannak már olyan megyék – például Baranya –, ahol az őz már eltűnt a sakál miatt, a gidákat ugyanis a ragadozók születésük után levadásszák, így az állomány nem tud megújulni.
Az aranysakálok minden tavasszal 4–5 kölyköt ellenek, és míg az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint megyénkben 2010-ben 33 darabra becsülték az állományt, ez tíz évvel később közel hússzorosára nőtt: a legfrissebb adatok 617 példányt jeleznek Békés megyére.
Novembertől márciusig tartott a sakálgyérítési verseny megyénkben
A Békés megyei vadászkamara – az egyre növekvő létszámú sakálállomány csökkentése érdekében – az egész megyére kiterjedő sakálgyérítési versenyt hirdetett meg, mely tavaly novemberben kezdődött, és ez év márciusáig tartott. A hivatalos eredményhirdetésre a napokban került sor a vadászkamara összevont vezetőségi ülésén. A verseny első három helyezettje pénz- és tárgyjutalmat, valamint oklevelet kapott, a vezetőség pedig – tekintettel a gyérítés sikerességére, valamint a sakálállomány növekvő létszámára – egyhangúlag arról döntött, hogy a verseny folytatódik. Az új versenyben egészen jövő év február 28-án éjfélig lehet az elejtéseket jelenteni. A márciusi összesítés végeredménye szerint Tóth József (Körösladányi Vadászegyesület) 12 darab, Tárnok Ákos (Zsadányi Gazdák Vadásztársaság) 6 darab, Makra Tamás (Biharugrai Földtulajdonosok Vadásztársasága) 4 darab sakált ejtett el – tájékoztatott Zuberecz Tibor kamarai titkár.
