mezőhegyes

2021.07.01. 19:55

Az elfeledett amazon, aki hős honvédként harcolt hazájáért

A Paulina névnapot június 22-én jegyzi a naptár. Ebből az alkalmából érdemes megemlékeznünk Pfiffner Paulina honvéd főhadnagyról, a szabadságharc egyik elfeledett amazonjáról. De ki ez a mezőhegyesi születésű leány valójában? A Magyar Hadisírgondozás közösségi oldalán reá emlékeztek.

Csete Ilona

A hős honvéd történetét sógora, Kovács József (pécskai ügyvéd) és idős Mogyoróssy János (a Békés Megyei Nyilvános Múzeum direktora) is megörökítette. Paulina 1825-ben született a Csanád vármegyei Mezőhegyesen. Édesapja, az olasz származású Pfiffner Félix, alhadnagyként szolgált Friedrich Boxberg császári ezredes alatt, a mezőhegyesi katonai ménesintézetben.

Az édesanyját fiatalon elveszítő Paulina gyorsan hozzászokott a hadügyminisztérium kezelésében lévő méntelep katonás rendjéhez. A ménesbirtokon töltött mindennapok során jártasságot szerzett a céllövés, a kocsizás, a lovaglás, a férfias szépírás tökéletes elsajátításában.

Tarkó Gábor a templomban mutatta meg a hős honvéd leány emléktábláját /A szerző felvételei/

Apja galíciai áthelyezése után színésznek állt, majd a Nemzeti Színháztól kapott visszautasítását követően férfiálnév alatt csatlakozott egy vidéki társulathoz. Ligeti Kálmánként Erdélyben lett a bécsi légió tagja, harcolt Bem József altábornagy alatt. Valószínűsíthetően részt vett 1849. január 2-án Beszterce elfoglalásában, majd ő is a Borgói-szoroshoz vonult, ahol sérülését követően a császári csapatok fogságába került. Mogyoróssy János szerint a bal vállán sérülést szenvedő Paulinát a nagyszebeni kórházban ápolták, ahol felfedte valódi kilétét. Apjához küldték Galíciába, a Drohowyze állomásra. 1851-ben visszatértek Magyarországra. A családfenntartás terhei miatt Paulina férfiként kívánt élni, amihez hozzásegítette elhunyt testvére, Carolus Ludvicus Pfiffner nevének felvétele.

Paulina ügyvédsegédi állást kapott, ahol a férfias környezettel azonosulva, ha a társaság úgy kívánta, ivott, dohányzott, sőt káromkodott. Kilétére fény derült, rosszakarói feljelentették. 1853-ban vádat emelt ellene a Nagyváradi Haditörvényszék.

Pfiffner Paulina szobra

Paulina menekülni kényszerült, Medgyesre majd Apácára (ma Csanádapáca) került a Wenden családhoz. Elfogták, a gyulai zsandárlaktanya őrházába kísérték, ahol fogságba került. Fizikai vizsgálat alá vetették volna, de a szobában felaggatott töltött pisztolyok egyikével keresztül lőtte magát. A gyulai kórházba szállították. Lábadozása során csodával határos módon a lőportól megégett bemeneti sebe majdnem, míg a hátán lévő kimeneti sebe teljesen begyógyult. Paulina állapota azonban romlott, négy hét szenvedés után végül 1853. szeptember 29-én elhunyt.

Komisz koporsóban földelték el

A hős honvéd leányt, „komisz koporsóban”, köztörvényes bűnözőként a gyulai sírkert (ma Szentháromság Temető) keleti oldalán lévő árokban földelték el. 1854. május 18-án szüntették meg az ellene folyó vizsgálatot. 1888. augusztus 26-án emlékoszlopot emeltek a tiszteletére. Földi maradványainak díszsírhelyre történő áthelyezése 1936-ban a Békés hasábjain, majd 1955-ben a Viharsarok népe című lapban is felmerült. A mezőhegyesiek ápolják emlékét, a katolikus templomban Tarkó Gábor helytörténész megmutatta az emléktábláját. A helytörténeti gyűjteményben pedig a szobrát, amit Kukla János méhkeréki fafaragó készített.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában