Új megállapodást kell kötnünk az élővilággal

Június ötödike a környezetvédelemről szól. Ez a nap hivatott felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együtt gondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét és fókuszba állítani az energiatakarékosságot, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználását, a megújuló természeti források hasznosítását, a szemét- és hulladékképződés csökkentését és a a környezetszennyezés megelőzését.

– A személyes komfortunk megteremtése szinte minden szempontból szembemegy az adott környezeti adottságaink szinten tartásával. Hűtünk, fűtönk, csomagolunk, utazunk, öltözködünk és ezek a dolgok csak a környezeti forrásaink felhasználásával valósulhatnak meg – mondta el kérdésünkre Boldog Gusztáv természetvédelmi szakértő.

– Sajnos a „felhasználást” már régen felváltotta az „elhasználás”, egyre inkább túlfogyasztunk. Évtizedek óta próbáljuk ezt a folyamatot a legkülönbözőbb fórumokon tudatosítani, televízió csatornák működnek e tematika jegyében, folyamatos politikai purpárlék témája a környezetvédelem. A populizmus hátszelével ez a társadalmi igény mindig győz, bár ezzel végső soron veszít.

– Többször megpróbáltam már meggyőzni néhány kofát a csabai piacon arról, hogy rendszeresítsen mérőtálat, ahogy ez 20-30 évvel ezelőtt általános volt, hogy ne kelljen minden egyes tétel mérésénél újabb és újabb nejlonzacskót használnunk.

– Évek óta játszom ezt, de sehol egy mérőtál. A vásárlók egy-egy piacnapon ezrével hordják a zacskót. Az én korosztályom nem igazán foglalkozik ezzel a kérdéssel, ezért fontos, hogy az óvodákba, iskolákba verjen gyökeret ez a szemlélet, így talán a családokba is beszivárog. Olyankor mindig elszomorodom, amikor az iskolák környezetvédelmi programjain a gyermekek nejlonzacskóba csomagolt dobozos üdítőt isznak külön becsomagolt műanyag szívószállal – tette hozzá a környezetvédelmi szakértő.

Mint azt Boldog Gusztáv elmondta, a különböző, általában teljesen haszontalan környezetvédelmi akciókon gyakran elhangzik, hogy fogmosás közben zárjuk el a csapot, így spóroljunk az ivóvízzel, de senki sem gondolhatja komolyan, hogy ennek bármekkora hatása is lehet. Viszont ha elfogadjuk, hogy a csapból ivóvíz folyik és ezért nem vásárolunk műanyagba csomagolt vizet. máris sokat tettünk.

– Sokszor tapasztalom azt is, hogy a jólét jele a szemétgyártás. A kerti partiktól a fesztiválokig szinte kötelező az eldobható evőeszköz, tányér, pohár. Álságos megközelítés az, hogy ezeket nyugodtan használhatjuk, hiszen újrahasznosíthatók. Ez részben igaz, de a gyártás és az újrahasznosítás sem környezetbarát tevékenység. Ha megfigyeljük egy áradás hordalékát bármelyik folyónkon, az árnyalhatja az újrahasznosításról kialakított képünket.

A tanácsom annyi, hogy mindenki állítson maga elé egy környezetvédő tükröt.

Az üzletben, a pénztári sorban álláskor nézze meg az előtte, mögötte álló vásárló kosarát, majd a magáét, vesse össze a megvásárolt műanyag mennyiségét és vonja le a következtetést. Ha ez már megy, akkor jöhet saját háztartásának ökológiai lábnyoma, ezt követően a szélesebb közösség, város, ország, a glóbusz állapotát is talán a helyén tudjuk majd kezelni.

– Miközben az éghajlatváltozás hatásait drámai módon szemléltették a trópusi esőerdőket pusztító tűzvészek, a COVID-19 világjárvány is kíméletlenül rávilágított a biodiverzitást sújtó válságra. A világjárvány nyomán megfigyelhetjük azt, amit évek óta mondanak a tudósok az egész világon: az emberiség és a biodiverzitás közötti kölcsönös függőség annyira mély, hogy az utóbbi sebezhetősége a mi sebezhetőségünk is. Az egészségügyi veszélyhelyzet egy olyan figyelmeztetés, amelyet közösen kell meghallanunk: most alapjaiban kell újragondolnunk kapcsolatunkat az élővilággal, a természetes ökológiai rendszerekkel és azok biológiai sokféleségével. Új megállapodást kell kötnünk az élővilággal – mondta el a 2020-as nemzetközi nap alkalmából közzétett világnapi üzenetében Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.

A biológiai sokféleség teszi lehetővé a természeti világ kiegyensúlyozott működését a szárazföldön és a víz alatt, de még a levegőben is.

Sérülése kihat az emberi egészségre, a tiszta levegőre és vízre, a tápláló ételekre. Az egymásrautaltságon alapuló hálózat egyik elemének megváltoztatása vagy eltávolítása az egész rendszert érinti, eleinte szinte észrevétlenül, a végén pedig visszafordíthatatlanul. Ilyen emberi beavatkozás például az erdőirtás, a vadon élő állatok élőhelyeinek csökkentése vagy az intenzív mezőgazdaság. Már ma is 1,6 Földre lenne szükség ahhoz, hogy az emberi fogyasztási szükségleteket maradéktalanul teljesítsük. Ha tovább folytatjuk ezt az utat, a biodiverzitás csökkenése súlyos következményekkel jár az emberiségre, ideértve az élelmiszer- és az egészségügyi rendszerek összeomlását – olvasható az ENSZ weboldalán.

Búcsúzunk a műanyag szívószáltól

A Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányhatározat értelmében július 1-től tilos forgalomba hozni olyan egyszer használatos műanyag termékeket, mint a fültisztító pálcika, az evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika), a tányér, a szívószál és az italkeverő pálcika. Az egyszer használatos műanyag italtartó poharak és fedeleik 2023-tól lesznek betiltva, addig meg lehet találni a megfelelő alternatívákat és helyettesítő termékeket – mondta el Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.

A magyar szabályozás szigorúbb, mint az európai minimumszabályok

Mint azt Steiner Attila elmondta, ezekkel az intézkedésekkel az a cél, hogy élhetőbb környezetet tudjanak biztosítani, amit a körforgásos gazdaságra való átállással lehet nagyban elősegíteni. A tiltásokkal is ezt a célt szeretnék elősegíteni, hogy Magyarországon egyre inkább a környezetbarát, többször hasznosítható termékeket vegyék igénybe.

A felelősségteljes gondolkodás jegyében

A környezetvédelmet, a természetmegőrzést, valamint a vidékfejlesztést tűzte zászlajára az Agrárminisztérium égisze alatt működő Herman Ottó Intézet. Mint azt Bozzay Péter, az intézet ügyvezetője kérdésünkre elmondta, a környezetvédelem területén a Társaság többek között levegőtisztaság-védelemmel, fenntarthatósággal és zaj elleni védelemmel, valamint környezeti kármentesítéssel foglalkozik. Feladataik közül kiemelhető a kormány által 2020-ban elfogadott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program, amelynek kidolgozásában részt is vettek – a program a légszennyező anyagok kibocsátásának szisztematikus csökkentését célozza. Ezen felül a zaj elleni védelem kapcsán a Társaság feladata a 100 ezer főnél nagyobb lakosságszámú városaink stratégiai zajtérképeinek elkészítése, ötévenkénti megújítása is. A Herman Ottó Intézet végzi a környezetkímélő termékek és szolgáltatások megkülönböztető megfelelőség-tanúsító rendszereinek működtetését, feladata a magyar „Környezetbarát Termék” védjegy és az Európai Unió ökocímkéjének, az Ecolabel pályáztatása és odaítélése a vonatkozó magyar és uniós jogszabályok alapján.

Kapcsolódó cikkünk: Tilos lesz több egyszer használatos műanyag forgalmazása Magyarországon