Felelevenítették a határjárás szokását Békésen

A jelentős érdeklődőt számláló menet délelőtt 10 órakor indult a városközpontból, majd háromnegyed 11 körül érkezett meg első az állomáshelyre; Soványhátra, a volt vasúti őrházhoz.

Tarkovács István, a Békési Kisgazdakör elnöke elmondta, alapvető célkitűzésük a hagyományok őrzése, ápolása, illetve a tradíciók átadása.

– Örömömre szolgál, hogy sok fiatalt is láthattunk a szombati rendezvényen, hiszen a jelenlétük biztosítja a jövőt, a folyamatosságot és a folytonosságot – hangsúlyozta Tarkovács István. Mint kiemelte,

a határjárás egyszerre bírt szakrális jelentőséggel és volt közigazgatási vetülete

– tette hozzá. Mint felelevenítette, a szokás vélhetően valamikor a középkorban Erdélyből indulhatott. Az egyházi jelentőségű eseményen összegyűlt a település apraja-nagyja, egyházi énekeket énekelve járták körül a határt, és fohászkodtak a teremtőhöz azért, hogy a természeti csapások kerüljék el a terményeket. Ennek a mai napig él a hozadéka, hiszen az áldást most is beemelik a határjárásba.

A szokás közigazgatási jelentőségével kapcsolatban Tarkovács István elmondta, akkoriban nem volt magas szintű telekkönyv, hogy a GPS-ről és a digitális térképészetről ne is beszéljünk. Éppen ezért az adott helység elöljárói bejárták a település határát, és megvizsgálták az ott található jellegzetes tereptárgyakat, fákat, csatornákat, köveket, majd ezt évente megismételték, megnézték, nem történt-e elbirtoklás.

– Napjainkban erre nincs szükség, de

a hagyomány egy nagyon fontos része, a közösségerősítő, közösség-összetartó, közösségformáló ereje ma is él

– nyomatékosította a gazdaköri vezető. Ennek kapcsán kitért arra, hogy a Gál Ferenc Egyetem Békési Szakképző Iskolájának diákjai és a német nemzetiségi önkormányzat tagjai is bekapcsolódtak a programba.

Hégely László, a város díszpolgára, agrár szakember elmondta, kilencedik alkalommal tartották meg a határjárást. Felelevenítette a békési vasút és a soványháti megálló történetét, ahol a környék lakossága szállt fel a vonatokra. Hégely László úgy fogalmazott, az időjáráshoz képest a búzatermés kilátásai elég reményteljesek. Bár volt csapadék, az altalaj száraz.

– A kenyerünk innen származik, nem a multik polcain terem – hívta fel a figyelmet a földeken elvégezett munka fontosságára. – Ha lesz eső, nem lesz túl nagy meleg, egy jó közepes termésben reménykedhetünk. Van remény, van miért imádkozni.

Ezt követően Hégely László is szólt a határjárás szakralitásáról, a paraszti társadalomban betöltött szerepétől. A soványháti rendezvényrészen Molnár Máté református lelkész kért áldást, majd a résztvevők a már Muronyban található Jantyik kápolnához vonultak, ahol Ágoston atya, dr. Anayo Eriobu Augustus plébános szintén áldást kért a földekre, a gazdák munkájára.

Meg kell őrizni az értékeket

Az eseményen részt vett Dankó Béla országgyűlési képviselő és Kálmán Tibor, Békés polgármestere is. A rendezvénybe a Jantyik kápolnánál bekapcsolódott Szegfű Gábor, Murony polgármestere is. Mindhármukat külön köszöntötték utóbbi helyen.

Dankó Béla – aki végig jelen volt a programon – lapunknak elmondta, nagyon meg kell becsülni azokat a szervezeteket, amelyek odafigyelnek a hagyományőrzésre.

– Mai rohanó világunkból ezek az értékek kezdenek kiveszni, éppen ezért fontos, hogy legyenek, akik megóvják azokat a ma élő embereknek és az utánunk következő nemzedékeknek – fogalmazott.

Az országgyűlési képviselő kiemelte, nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a mezőgazdaság, az agrárium, a gazdák szerepének fontosságára. – A kitűnő földeken, a szorgalmas emberek csodákat művelnek, és sok-sok ember asztalára kerülhetnek nekik köszönhetően kiváló élelmiszerek. A szombati programon láthattuk, hogy milyen lesz, milyen lehet az idei termés – fogalmazott az országgyűlési képviselő.