Békésben is szurkoltak a magyaroknak

Úton a SportGödör felé a közeli fagylaltozóknál már többekkel találkoztunk, akik a válogatott mezében fogyasztottak a hűsítő finomságból. Akadt még néhány perc a kezdésig, így sokaknál belefért néhány gömb kiváló vaníliából vagy eperből.

Nem sokkal délután háromnegyed három után érkeztünk meg a SportGödörhöz, ahol feltűnően sok fiatal arcot láthattunk. Úgy tűnik, hogy a tizenévesek körében is trendi drukkolni a nemzeti csapatnak, érezhetően jól bevált baráti társaságok érkeztek az óriási kivetítőhöz, de láttunk párokat is (micsoda randevú), és elég sok hölgyet is. Az ifjabb generációk mellett voltak idősebbek is szép számmal a békési „szurkolói zónában”. Ránézésre olyan 200-300-an jöttek össze a kezdésre, hogy együtt nézzék a meccset.

Közben elkezdődött a közvetítés. A riporter Hajdú B. István első mondataiban éppen arról beszélt, hogy legalább 30 fok volt a meccs kezdetén a Puskás Arénában. A békési SportGödörben sem volt hidegebb, sőt. Talán még ennél is melegebbnek tűnt, különösen azokon a részeken, ahová odatűzött a nap. Néhány bátor szurkoló kivételével éppen ezért a nézők nagy része az árnyékban helyezkedett el a kezdéskor. Abban mindenki egyetértett, hogy a franciák az esélyesek, a többség azonban bizakodott a tisztes helytállásban. A már említett hőséget tartották az egyik „barátunknak”, jó néhányan úgy gondolták, hogy a forrósággal talán meggyűlhet a gall világsztárok baja.

Azután felcsendültek a Himnuszok. Elsőként néhány általános iskolás diák pattant fel, majd szépen sorban az egész gödör felállva hallgatta nemzeti imádságunkat. Annak végén pedig üdvrivalgás közepette elhangzott a Hajrá Magyarok! rigmus is.

A 13 perc környékén felcsattant az első az üdvrivalgás, amikor Gulácsi óriási bravúrral hárította Griezmann – igaz lesről leadott – lövését. Közben még mindig érkeztek a szurkolók, lassan háromnegyedháznál is többen helyezkedtek el a gödörben, szabad asztal már nem volt, még ha nem is ültek mindenütt maximális létszámban. Közben előkerült egy magyar zászló is, egy kisfiú kezdte lengetni. Minden tiszteletemet kiérdemelte, amiért a hőségben ezt is bevállalta.

A 30. percben legalább tucatnyian emeltünk a lábunkat, amikor Nikolics majdnem helyzetbe került, mi is lőttünk volna, majd nem sokkal később nem csak a hőség miatt törölgettük a homlokunkat, amikor Benzema mellé lőtt.

Az első félidő végén bemutatott 5 perc hosszabbítás láttán először a fejünket csóváltuk, sokalltuk az időt, hogy azután bő egy perccel múlva Békésen több száz, az országban pedig valószínűleg sok százezer emberrel együtt ugorjunk talpra, amikor Fiola megszerezte a vezetést a mieinknek. A bíró a franciákat kicsit tisztelő ítélete után – szerintünk járt volna a szabadrúgás Nikolics javára – már együtt fütyült a közönség, majd nem sokkal később a félidőt jelző sípszóra ismét több százan tapsolták a mieinket.

A félidőben a legtöbben frissítőket vettek magukhoz, a második játékrész pedig érthetően jó hangulatban kezdődött. Egy-egy szerelés vagy kiváló magyar megoldás mindig tapsot kapott a nézőktől, a közvetítésbe még jobban belelendülő Hajdú B. István poénjai pedig derültséget váltottak ki. Azután az élet nagy igazsága is beigazolódni látszott, amikor kiderült, hogy egy idegesen sétáló fiatalember a franciákat játszotta meg a mixen, végül úgy határozott, hogy inkább vesszen a szelvénye. No, meg azt is ünnepélyesen kijelentette, hogy soha nem fogad többet egyetlen magyar csapat ellen sem. Nem mondom, hogy nem értettünk egyet vele.

A Barcelonában játszó Dembele pályára lépése nem okozott felhőtlen örömet, különösen, mert rögtön helyzetbe is került a kicsit szertelen francia klasszis, majd le kellett cserélni. Nem sokkal korábban egy másik klasszist, Giroud-t mutatták, ahogy melegített. Ilyen volt a francia kispad.

S az élet másik fontos része is szerepet kapott. Egy esküvői menet vonult el a gödör közelében. A vigadó jó násznép közül többen is kikiabáltak az autók ablakából a magyarokat biztatva. Azz idő meg ólomlábakon vánszorgott.

A mi szempontunkból mindenképpen balszerencsés góllal egyenlítettek a franciák Griezmann találatával. Rosszkor jött, mert nem játszottunk rosszul, legalábbis talán megbocsájtható elfogultsággal mi így láttuk.

Közben a Puskás Aréna hangulata egyre inkább átragadt a SportGödörre is. Gulácsi védései joggal kaptak ott is, itt is vastapsot, minden mentés ugyanezt a pozitív reakciót váltotta ki. Közben pedig néhányan egészen leégtek vagy lebarnultak a ragyogó napsütésben.

Utoljára a kémia órákon éreztem, hogy ilyen lassan telik az idő, amikor felelésre került a sor, és én rá se néztem előző nap a periódusos rendszerre. Azután csak vége lett. Bravúros döntetlen a világbajnok franciák ellen Vastaps és öklök a magasban, majd újra a Himnusz! Szép volt fiúk!