békés megye

2021.05.23. 14:09

8+1 pünkösdi hagyomány a múltból

Cikkünkben olyan pünkösdi népszokásokat gyűjtöttünk össze, melyek kiválóan bizonyítják, hogy a magyar hagyományoknak nincsen párja.

N. T.

A pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Elnevezése a görög pentekosztész „ötvenedik” szóból származik. A zsidó vallásból ered, ám a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep.

Májusfaállítás

Magyarországon eredetileg május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát, ám ezt egy másik alkalommal, pünkösdkor is megtették az ünneplők. Sőt, az is hagyománnyá vált, hogy az elsején felállított fát pünkösdkor bontották le.

A fát a legények állították, díszítették fel a lányoknak, hogy ezzel a szerelmi ajándékkal udvaroljanak.

Májusfa díszítése /Fotók: mek.oszk.hu/

Pünkösdi királyválasztás

Európa jelentős részében a középkor óta választanak pünkösdi (vagy májusi) királyt. A cím birtokosát versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, a fiatalabb korosztályoknál pedig bothúzással, kakaslövéssel, gúnárnyak-szakítással választották.

Pünkösdi lovaglás

A pünkösdi király minden nagyobb közösségi összejövetelre – lakodalomba, mulatságra, ünnepségre – hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. A kinevezés egy hétig, vagy akár egy évig tartott.

Tavaszköszöntés

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűztek zöld ágakat, virágokat azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

Ehhez a szokáshoz kapcsolódik a zöldágazás, vagy zöldághordás is, mely során a falun végigvonuló leányok és legények ketten kaput formálnak karjukkal, a többiek átbújnak alatta, közben énekelnek. Innen származik a Bújj, bújj zöld ág kezdetű ének is.

Pünkösdi királynéjárás

A játék négy fő mozzanatból áll. Első körben négy kislány vezet egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb. Ő a pünkösdi királyné, akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal. Ezek után egy házhoz érve az udvaron, vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal borítják be a fejét.

Pünkösdi királynéjárás menete a község utcáján

Elkezdenek énekelni, miközben mozdulatlan állnak, vagy lassan körbejárják a királynét. Végül egy termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét.

Pünkösdölés

Miután megválasztották a királyt, illetve királynét, ők bejárták a falut, hogy adományt gyűjtsenek. Előfordult, hogy egy teljes lakodalmi menettel jelentek meg, koszorúslányokkal, vőféllyel.

Adománygyűjtés

Ha lányok és legények voltak a játék szereplői, közös táncmulatsággal zárták a napot. Az ilyen világi jellegű pünkösdi mulatságokat már a 17. században is tiltó rendelkezésekkel igyekeztek megszüntetni.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás

Törökbasázás alkalmával egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra elkísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. A mutatványért cserébe pénzt és tojást kaptak.

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk voltak, akik a lábuknál összeláncolva mentek a lányokhoz ajándék reményében, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.”

A borzajárás során körbekísértek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny volt.

Legénybíró-választás

A fiatalok által, a módosabbak közül megválasztott legénybíró uralkodása egy évig, vagyis nagyszombattól nagyszombatig tart.

A legénybíró, mikor megválasztották, a községbírónál jelentkezik és megkéri őt, hogy ismerje el az ifjúság bírájának. A legénybíró kötelességei közé tartozik a táncmulatságok rendezése, ezeknél a rend fenntartása, a legények között fölmerülő viszályok rendezése, valamint ő viszi a körmenetek alkalmával a falu legényei előtt a zászlót.

Pünkösdi ladikázás

A pünkösdi ünnepkör több jellegzetességét is magába foglaló szokás volt a pünkösdi ladikázás. A legények zöld ágakkal feldíszített csónakokon pünkösd másnapján megcsónakáztatták a lányokat, akik erre az alkalomra díszes evezőket vittek magukkal.

„Májusi kalinkózás”, pünkösdi csónakázás

Néhány gazdasági szokás is megelevenedett pünkösdkor. Cselédvásárt tartottak, ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok az úgynevezett pünkösdi garast.

+1 A csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyományáról a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról.

A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Gyűjtésünkben segítségünkre volt a Magyar Elektronikus Könyvtár, az arcanum.hu, valamint a Wikipédia.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában