Galériával

2021.02.15. 13:56

Télen sem állhat le a Szarvasi Arborétum élete

A Szarvasi Arborétumban télen sem áll le az élet – derült ki a közelmúltban tett látogatásunkkor. Megtudtuk, a 82 hektáros, növényzetben bőséges terület karbantartását főként a hideg hónapokban végzik. Ilyenkor ritkítanak és ültetnek is, hogy a kert gróf Bolza Pál elképzelései szerint pompázzon.

Vásári Erzsébet

Fotós: Imre György

Fotós: Imre György

Tóth Sándor tanszéki mérnök elmondta,

a hiedelmekkel ellentétben télen kifejezetten sok munka van az arborétumban.

A hideg hónapokra ugyanis lombhullatóik lehullajtják a leveleiket, így sokkal jobban belátják a kert gondozást igénylő területeit, ezzel egyszerre munkához is látnak. Ilyenkor ráadásul nyugalomba vonulnak a növények, és számos olyan dolgot el lehet végezni, amit tavasszal vagy nyáron nem. Az első ilyen a ritkítás – például a sétaútvonal melletti cserjékben és a nagyobb, növényekből kialakult egységekben –, amikor az elhalt fásszárúaktól, illetve az elburjánzottak egy részétől tisztítják meg az adott területet.

Az arborétum munkatársa, Décsei Mónika megmutatta, milyen növények kezdtek virágzásba /Fotó: Imre György/

A kert ugyanis egy ember által létrehozott természeti környezet, amit gróf Bolza Pál elképzelései alapján alakítottak ki. Kertészeik pedig télvíz idején azon dolgoznak, hogy azt a gondolatot, térszemléletet és növényvilágot, amit a gróf idejében megvalósítottak, ma is megtartsák, illetve továbbvigyék. Tekintettel arra, hogy az arborétum 82 hektáros, így a fent említett munkálatokra öt kertészüknek sok időre van szüksége. Éppen emiatt akadnak olyan területek is, ahová évekig nem tudnak visszatérni.

Másik fontos feladatuk volt ősz végén és a tél kezdetén az ültetés, hiszen a kipusztult, kivágott növényeket igyekeznek mindig pótolni. Ezzel fenntartva a kert gróf által elképzelt kinézetét, illetve a gyűjtemény nagyságát évről évre új fajokkal bővítik. Utóbbi jelenleg 1600 fásszárúra tehető, amit egy-egy szezonban 30-50 és 200 közötti darabszámmal gyarapítanak, de ültetnek melléjük egy-két ezer nárcisz-, jácint-, illetve tulipánhagymát is.

Tóth Sándor elárulta, a kitermelt rőzsének, illetve fának jelentős részét maga az arborétum hasznosítja.

Ennek egyik formája az irodaépület és az üvegház fűtése, amihez a rőzsét aprítékos, a fát pedig rönkös kazánjukban égetik el. Így válnak némileg önfenntartóvá, és ez is minden napra ad számukra munkát.

A másik hasznosítási mód nagyobb fák esetében – melyek például a szélsőséges időjárási körülmények miatt kidőltek – az, amikor asztalos kollégájuk farag azokból különböző használati és dísztárgyakat a kertbe. Ilyenek a tolókapuk oszlopokkal, a faragott rókák, baglyok, illetve a sétaútvonal menti padok is.

Kiemelte, hasonlóképp zajlik az élet télen üvegházukban, ahol ilyenkor sokat tevékenykedik főkertészük, Somlyai Márta.

Ezen épületüknek két funkciója is van, melyek közül az egyik az árudába szánt növények előállítása. Ezen túl néhány olyan példányt is nevelnek benne, amiknek az induló fázisa az üvegházban van, később pedig kiültetik azokat a parkba.

Tóth Sándortól megtudtuk, rendelkeznek például egy jelentős kaktuszgyűjteménnyel, melynek szaporulatát mostanság ültetik kisebb cserepekbe, hogy tavasszal árudájukba kerülhessenek. Ezek egyébként a gyerekek nagy kedvencei. Szezonja van továbbá a korallvirágnak is, ami színt visz az üvegházba, de aktuális virágzása miatt azokat már most árusítják.

Új attrakcióval készülnek idén

Tóth Sándor elmondta, az arborétumot öt nagyobb részre osztják, melyek közül a mintegy 30 hektáros faiskola területe eddig egyáltalán nem volt látogatható. Idén azonban egy európai uniós projekt keretében megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően – a vírushelyzet függvényében – annak egy részét is megnyitják. Ezzel a 82 hektárból már körülbelül 70 lesz látogatható.

Visszatérve a Bolzákra: a tanszéki mérnök kifejtette, amikor a gróf megálmodta a parkot, éppen két nagy kertépítészeti stílus versengett a világban, a francia- és az angolkert. Előbbinél minden mondhatni egyenes és szépen meg van nyírva, míg az utóbbi – aminek mintájára szabták végül a Szarvasi Arborétumot – igyekszik inkább a természetközeli állapotokat, valamint illúziót megteremteni. Persze úgy, hogy a fajgazdagság az arborétumban sokkal jelentősebb, mint például egy erdőben. Végül elmondta, a kertben nem csupán a növény, de az állatvilág is nagyon gazdag. Többtucatnyi pávájuk mellett ugyanis gyakori látogatóik az őzek, vadnyulak és különböző madarak is.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában