2021.02.28. 19:24
Ízek és illatok
Ezúttal a hagyományokkal szakítva jelentkezünk nagy sikerű rovatunkkal, melyben Mokran Róbert békéscsabai sommelier mutat be szőlőfajtákat és bortípusokat. A borszakértő ezen a héten ugyanis a borkóstolás titkaiba avatja be olvasóit, akik – módszereit betartva – könnyen válhatnak a társaság csodált középpontjává.
Mai napig sokszor látjuk filmekben, hogy a főszereplő egy nagyon elegáns New York-i étteremben rendel egy palack kimondhatatlan nevű, méregdrága francia bort. Az első korty után ámulatba ejtően kezd el beszélni a bor aromáiról, ízeiről, majd a végére pedig olyan jellemzést ad, mely bókok hallatán bármely hölgy elpirulna.
Gyakran felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon mit nézhet, vagy mit érezhet egy profi borkóstoló. Tényleg van egy pohár borban ennyi illat, ennyi íz? Ezekből valóban meg lehet állapítani a bor fajtáját és azt, hogy honnan származik?
A válasz igen,
de ehhez hatalmas lexikális tudás és több ezerféle bor tudatos kóstolása szükséges.
A mai témában a borkóstoláshoz szeretnék néhány tippet nyújtani.
1. Megjelenés (nézzük, mi került pohárba!)
A bort legegyszerűbben úgy tudjuk megfigyelni, ha a negyedéig töltjük a poharunkat, majd azt megdöntjük körülbelül 45 fokkal, és egy fehér papírt helyezünk a háttérbe.
A bor színét illethetjük rengeteg árnyalattal, de – legegyszerűbben – a fehérborokat víztiszta, citromsárga, vagy arany, a vörösöket pedig bíbor, rubint, gránátos színekkel jellemezzük.
A bor árnyalata sokat árul el nekünk, a vörösborok a kor előrehaladtával fakulnak, a fehérborok pedig besötétülnek.
Gondoljunk csak egy, a polc tetején maradt régi aszúra, amin már átlátni sem lehet!
A bor koronája, avagy a templomablak jelenség
A bort a pohárban megforgatjuk, majd megfigyeljük, hogy a pohár falára tapadó folyadékcseppek milyen sűrűn és milyen lassan folynak le. Minél sűrűbben és lassabban könnyezik a borunk, annál nagyobb beltartalomra következtethetünk.
2. Illat, avagy milyen aromákat sikerül elcsípnünk?
Az illatok nagyon sok értékes információt adhatnak nekünk a borról, hiszen mindegyik szőlőfajta sajátos illatkarakterisztikával rendelkezik.
Hogyan szagoljuk meg a bort? Mielőtt ínhüvelygyulladást kapnánk a borospohár forgatásától, érdemes a bort közvetlen kitöltés után, annak mindenféle mozgatása nélkül megszagolni, hogy a legillékonyabb aromákat is elcsíphessük. Ezután viszont jöhet a bor pörgetése a pohárban, melynek hatására felszabadulnak a visszahúzódó aromák is.
Milyen illatokat rejt egy pohár bor? Íme néhány aromacsoport, melyeket könnyedén használhatunk a borok jellemzésére.
Gyümölcsaromák:
A vörösbor gyümölcsös aromái lehetnek piros gyümölcsök (például a málna, vagy a ribizli), vagy fekete gyümölcsök (mint a fekete ribizli, vagy a fekete cseresznye).
A fehérbor gyümölcsös aromái közé kerülhetnek a citrusok (akár a citrom, a lime, vagy a grapefruit), a csonthéjasok (például a meggy, a kajszi, a szilva), illetve a trópusi gyümölcsök (többek között az ananász és a mangó), valamint alma- és körtefélék.
Virágos aromák:
Fehér virágok közül például a jázmin, a lonc, a bodza, kék virágok esetében az ibolya, vagy a levendula.
Egyéb illatok:
– vegetális (csalán, frissen vágott fű)
– fűszerek (bors, paprika)
– édesfűszerek (szegfűszeg, fahéj)
– ásványos (nedves kavics, petrol)
– földes jegyek (nedves avar, gomba)
– hordós jegyek (vanília, dohány)
3. Kóstoljunk (végre)!
Kortyoljunk a pohárból, és jól mozgassuk körbe a bort, hogy a szánk minden egyes szeglete érintkezhessen vele! Figyeljük meg, hogy visszaköszönnek-e a bor ízében az illatolásnál felfedezett aromák!
Sokszor halljuk, hogy a bornak ilyen, vagy olyan teste van. De mit is jelent ez?
A bor testét a tej példájával tudjuk legegyszerűbben megérteni. Amikor 0,5 százalékos és 3,5 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztunk egymás után, a szájban máshogy érezzük a folyadék testességét, súlyát, sűrűségét. A bornál is hasonlóan fogjuk érezni. Összehasonlíthatjuk például a kadarkát egy villányi cabernet savignon-nal.
A bor lecsengése az mutatja meg nekünk, hogy mennyi ideig marad még velünk a bor zamata, miután lenyeltük a kortyot. Ha lenyelés után csak pár másodpercig érezzük a borunk ízét, akkor rövid lecsengésűnek mondjuk, ha viszont hosszasan érezzük a korty lenyelése után is a bort, akkor kijelenthetjük, hogy hosszú lecsengésű, mely sok esetben utal a bor magas minőségére.
Bort kóstolni társaságban a legjobb. Fogjuk fel játékként, vessük papírra tapasztalatainkat, és a kóstolás végén beszéljük meg, hogy ki, mit érzett ki egy pohár borból! Az ilyen fajta tudatos kóstolás közelebb fog vinni minket a saját borstílusunk megtalálásához. Ha valaki mélyebben szeretné beleásni magát a bor és borkóstolás izgalmas világába, annak érdemes elvégezni ilyen témájú tanfolyamot.
Jó kóstolást!
Olvassa el rovatunk korábbi cikkeit is!
