Büszkén gondozzák a Gödény-halmot a békésszentandrásiak

Idegenvezetőnk dr. Lesfalvi Balázs, Békésszentandrás alpolgármestere volt kalandunkon, a helyi nevezetességhez vezető úton pedig a rossz terepviszonyok miatt a Békés­szentandrási Tessedik Sámuel Vadásztársaság hivatásos vadásza, Győző János vitt végig minket terepjárójukkal. A napsütéses, kora tavaszi időben őzek, nyulak, fácánok és a környéken élő ragadozó madarak kíváncsi szempárjai kísértek bennünket a makadámúton.

Az alpolgármestertől megtudtuk,

kurgánjuk egyik érdekessége, hogy egyidős vagy talán idősebb is a piramisoknál, hiszen építését 5500 évvel ezelőttre teszik a tudósok.

Hozzátette, kunhalomból persze bőven akad Magyarországon és Közép-Európában, de a békésszentandrási közülük a legnagyobb a maga 12,5 méterével, ami egykor ennél 5 méterrel több is volt. Arról pedig, hogy mire is szolgálhatott a térségben élőknek, számos feltételezés létezik.

Az egyik ilyen elmélet szerint ez egy magas rangú törzsi vezető sírdombja, de erre nincs konkrét bizonyíték, hiszen ásatásokat sosem végeztek a területen, csupán analógia útján határozták meg a szakértők. Egy másik elmélet szerint a Gödény-halom ugyanolyan hely, mint Stonehenge, tehát egy vallási színtér, ahol nem volt temetkezés, csak oda gyűlt össze a törzs a különböző rituálékra.

Dr. Lesfalvi Balázs kiemelte, a halom „ex lege védettség” alatt áll, ami a természetvédelmi területeken belül is kiemelt státusz. Ezt azért kapta, mert mesterségesen felhordott dombként sosem szántották fel, így olyan növények találhatóak meg rajta (megközelítőleg 70-féle), melyek máshol nem maradnak meg a földművelés miatt. Éppen ezért nem is lehet úgy rendben tartani, mint egy közparkot, hanem a virágzások idejét tiszteletben tartva, a Körös-Maros Nemzeti Park által kijelölt, évi két alkalommal lehet csupán kaszálni. Az ősi növények mellett pedig olyan állatok – gyíkok és ízeltlábúak – is megélnek rajta, amikkel máshol nem találkozhatunk a környéken.

Idegenvezetőnk szót ejtett a helyi kurgán spirituális mivoltáról is, ami a hozzá kapcsolódó legendákon alapul. Mivel a vallási színtér volt az egyik opcionális funkciója, ezért a korai elméletek szerint nem véletlenül épült éppen oda, ahol most is áll.

A helyszínen ugyanis olyan erőket és energiákat véltek felfedezni őseink, melyek alkalmassá tették arra, hogy az ember lelkét megbékítse, megtisztítsa. Egy másik legenda szerint – ennek történelmi bizonyítéka is van –, amikor a honfoglaló magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe körülbelül 4000 évvel a kunhalmok megépülése után, ők azokat rögtön használatba vették.

Életükben őrdombként egyfajta védelmi feladatot látott el Békésszentandrás nevezetessége is, amiről egy őrszem vagy katona már négy-öt kilométer távról észlelte a közeledő ellenséget. Így a közösségnek pont egy órája volt felkészülni a támadásra. A bajt nappal füsttel, éjjel pedig tűzzel jelezték egymásnak. Erre persze nem csak ez az egy domb volt alkalmas, a „jelzőrendszernek” több tagja is volt, például egy, a Gödény-halomtól pár száz méterre fekvő kisebb kurgán is ilyen.

Dr. Lesfalvi Balázs elmondta, egyedülálló kunhalmuk egy vízimadárról kapta a nevét, hiszen a gödény a pelikán régi magyar elnevezése, amit az 1700-as években – a helyszín ekkor mocsárvidék volt – többször megfigyeltek csapatokban tanyázva a dombon. A szentandrásiak egyébként Gödény helyett Gődénynek mondják, ami a szó archaikus, 200 évvel ezelőtti kiejtése volt. A másik elnevezése pedig a Péró halma, amit azért kapott, mert 1735. április 27-én éppen ennél a kunhalomnál gyülekeztek azok a felkelő parasztseregek, amelyek elindították Magyarország utolsó parasztfelkelését. Utóbbi Békésszentandrásról, a régi Hunyadi-kastély ostromával indult­ el.

A történelmi múlt és a legendák említése után az alpolgármester a kunhalom jelenkori funkciójáról beszélt. Elmondta, a békésszentandrásiak és látogatóik egyaránt gyönyörű kilátóhelyként tekintenek rá, mellette pedig egy régi tanösvény van. Utóbbi ugyan jelenleg gondozatlan, de bízik abban, hogy hamarosan rendeződik helyzete. A városvezetés reménykedik ugyanis abban, hogy a Gödény-halom turisztikai helyszínné válhat, amihez már egy odavezető kerékpárút is elegendő lenne, hiszen azzal a természeti értékei sem sérülnének.

Igazi közösségépítő program az egész napos munka

Dr. Lesfalvi Balázs elárulta, a helyieknek olyannyira sokat jelent a Gödény-halom, hogy a nemzeti park által kijelölt évi két időpontban saját maguk végzik annak kaszálását, gondozását. Ilyenkor – áprilisban, illetve nyár végén – ötven helyi férfi veszi kézbe kaszáját vagy sarlóját, ül kerékpárra és teker ki a neves helyszínt rendbe tenni. Az egész napos munka persze nem csupán a növényzet vágásáról szól, hiszen közösen főznek és esznek is a programon, ahol felelevenítik gyermekkori emlékeiket a szeretett kurgánról.

Néhány éve, évtizede ugyanis mindannyiuknak megérte kilométereket gyalogolni a szánkóval egy kis csúszkálásért, de a tanösvény rendszeres látogatói is voltak. Ezen túl élményeik közé tartozott a számháborúzás is. A szentandrásiak tehát szorosan kötődnek a helyhez, és nem engedik el lelkükben. Végül elmondta, ma egy békésszentandrási magánszemély a tulajdonosa annak a területnek, ahol a kunhalom fekszik, de ő maga is szeretné megőrizni azt valójában, illetve örömmel veszi, amikor látogatják azt.