A női kalap luxusnak számított, kukoricát cseréltek tűzifára

Békés megye A lap száz éve lelkesen számolt be arról, hogy a gyulai vásár már az országos forgalmával vetekedett. Nagy tömegben vettek részt környékbeliek, sőt még a demarkációs vonalon túliak is. Az árak a baromfiknál, zöldségféléknél magasra ,,repültek”, de még ennél is nagyobb volt a drágaság a lábbeliknél, főként a jó minőségű férficsizmáknál. A gazdák panaszkodtak, hogy a búza eladási árát maximálták, de például az iparcikkek árai szabadon szárnyalhattak.

A fényűzési forgalmi adó bevezetésénél a női kalap vágta ki a biztosítékot Békésben 1920 novemberében. Ezer koronánál határozták meg az adómentességi küszöböt, de akkorra már a silányabb női kalapok is meghaladták ezt az árat. A ruháknál, kosztümöknél a fényűzési adókötelezettséget a felsőrész anyagához igazították. Abban az időszakban vonták be a kommunista bankjegyeket. A Békés beszámolt arról, hogy a Tanácsköztársaság által hamisított 200 és 25 koronás bankjegyeket a magyar állam egyötöd áron beváltja.

A szárnyasoknál óriási károkat okozott a megyében a baromfikolera, melyet átszállítással továbbhurcoltak. Ősszel nem egyszer pusztított baromfivész, az újság azonban felhívta a figyelmet arra, ez nem azonos a kolerával. A Békésben azt tanácsolták, hogy idegen vidékről senki ne fogadjon baromfit az aprójószágai közé. Az elpusztult jószágokat ássák el, az egészségesek számára pedig fedett helyen pelyvát szórjanak kaparásra, és jobban élelmezzék állataikat. A lap újságírója hozzátette, kár, hogy a legújabb hatósági felvásárlási jogszabály a baromfikat kizárta az eleségrészesedésből. „Hogy miképpen lesz tojás, és hogyan élhet meg szegény tyúk, magliba, pulyka, ruca a fagyos föld és a hó tetején, azt csak az tudja, aki a rekvirálási rendeletet kidolgozta” – írták az újságban.

Jó hírnek számított, hogy gyarapodott a vitézi telkek száma.

Jó hírnek számított, hogy Békés vármegyében 1920 novemberében ismét gyarapodott a vitézi telkek száma. Ekkor gróf Blankenstein Pál Füzesgyarmaton 19, gróf Wenckheim Ferenc Vésztőn 78, gróf Wenckheim Matild Csorváson 37, gróf Bolza József Tiszakürtön 20 holdat adományozott e célra. Zajlott a tűzifa kukoricáért „program”. A Dunántúlon csöves tengeri ellenében száraz tűzifát adtak. Egy vagon kukoricáért négy vagon fát lehetett elhozni. Hozzátették a lapban, hogy a csereakció a kivetett tengerimennyiség beszolgáltatása alól senkit sem mentesít.

Bár fa érkezett a megyébe, de a MÁV a katasztrofális szénhiányra való tekintettel 1921. január 1-jéig szombaton és vasárnap teljesen szüneteltette a távolsági személyforgalmat. A helyi járatokat továbbra is fenntartották, és közlekedtek szombatonként a tisztviselő- és munkásvonatok, valamint vidéki gócpontok körzetében az élelmiszer-szállító szerelvények. Örömmel tudósított száz éve a Békés arról, hogy a román kormány rendeletet adott ki, melynek értelmében a magyar istentiszteletek után szabad énekelni a templomokban a magyar Himnuszt.

Humornak sem voltak híján

A Békés száz éve így közölt egy bűnesetet: „A tyúk- és pulykatolvajok szakszervezete az utóbbi időben tevékeny működésbe lépett. Nagy bánatára azoknak, akik a baromfikat nemcsak megenni, hanem felnevelni is szeretik. A szervezet egyik szakmunkását azonban az ügyes gyulai rendőrség a múlt héten elcsípte. A szép számmal összelopott, és lakásán őrzött állatseregletet a tettes hivatalos bemondása alapján a károsultaknak visszaszolgáltatta. Nem jutott hozzá azonban mindenki elveszett jószágához, mert az állomány egy részét a tolvaj időközben saját céljaira felhasználta. A rendőrség most fokozott figyelemmel őrködik a város felett.”