A kultúra temploma ezer szállal kötődik Békéshez, bejártuk az új székházat

Lakitelken, a Hungarikum Ligetben a Nemzeti Művelődési Intézet új székháza a kormány 3,18 milliárd forintos beruházásának köszönhetően épülhetett meg. Ez mérföldkövet jelent a közművelődési szakterület és a Kárpát-medencei közművelődési szervezetek feladatellátásában is.

Békés megyeiek is közreműködtek az avatáson

Örömmel láttuk a nemrégiben megtartott székházavatáson is, hogy számos Békés megyei művész, szakember is közreműködött a programban. Csasztvan Zsuzsanna a nemzeti himnuszunkat énekelte, Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója A magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig címmel megjelent kiadványt mutatta be, melynek az előszavát is ő írta. A könyv azért is érdekes, mert abban más megyék adatai mellett több száz Békés megyei egyesület múltjára lehet fényt deríteni, melyek újabb helytörténeti kutatások alapjául szolgálhatnak.

Értékpavilonban mutatták be a térség kincseit

A megnyitó résztvevői nagy tapssal üdvözölték a Békés megyei Suttyomba Zenekart és a szarvasi Tessedik Táncegyüttest. Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke az értékpavilonban bemutatott a megyéhez kapcsolódó könyveket, de nem hiányzott a kínálatból a békési szilvapálinka, a fazekasok és hímzők remekei, a szilvalekváros papucs, a kolbász és a libamáj sem. A székház aulájában pedig a Kárpát-medence hímzőkultúráját felvonultató kiállítás fogadta az érdeklődőket. A tárlat minden darabját a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai készítették.

Láttuk, ahogy a vendégkönyvbe Fekete Péter kulturális államtitkár – aki hosszú ideig dolgozott a Békéscsabai Jókai Színház igazgatójaként – a következőket írta: „Amikor először beléptem az ajtón, körülnéztem, és megdobbant a szívem, és azt mondtam, ez egy templom, ez egy kulturális templom. Jó ide bejönni, jó itt megállni egy pillanatra, és jó végiggondolni, hogy kik is vagyunk.”

A történetek hitet és erőt sugároznak

A több mint négyezer négyzetméter alapterületű, klasszicista jegyeket hordozó székház homlokzatán – Makoldi Sándor festőművész és néprajzkutató műve alapján – szalagszerű díszítőelemek, frízek mutatják be a teremtésmítosz és a magyar őstörténet legfontosabb pillanatait.

– Ezek a történetek hitet és erőt sugároznak minden magyar embernek, egyben iránytűként szolgálnak a magyar nemzet gyökereinek, küldetésének megértéséhez – emelte ki Závogyán Magdolna. – Segítenek, hogy tetteinkkel magunk is hozzájáruljunk az egyedülálló magyar kultúránk megőrzéséhez, átörökítéséhez és gyarapításához. A székház is a teremtő munka gyümölcse, léptékváltás egyben, amely a nemzetközi környezetben is példával szolgál, és szakmai zarándokhellyé válhat. Ez egy különleges épület, ami abban is ritkaságszámba megy, hogy már önmagában a tudásátadást hirdeti.

Befogadó intézményt álmodtak meg

Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök a járvány analógiájára elmondta, hogy a szellemi vírus ellen a művelés, a művelődés és a kultúra biztosít védettséget, és az intézmény dolgozói az emberek szellemi egészségéért dolgoznak.

Elhangzott, a székház a befogadó jelleget a lakosság felé is képviseli, valamint több programmal erősíti. A települések érdeklődő csoportjainak szakmai vezetéssel mutatják be a szerves magyar műveltség gazdag jelképrendszerét, és az épületben zajló szakmai munkát.

A Nemzeti Művelődési Intézet székházának rózsakertjében található a magyar nemzet összetartozását jelképező Emlékezet-tornya, és az abban elhelyezett Magyarság Harangja, amit idén június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára szervezett megemlékezés keretében avattak fel. Október 3-ától a harang mindennap azonos időben, 15 óra 13 perckor szólal meg. Ez a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó Alaptörvény aláírásának (2011. április 25.) a pontos időpontja. Az Elődök tisztelete rendezvénysorozat keretében egy-egy település egykori egyleteire, civil szerveződéseire, a közösség által elért eredményekre is emlékezteti a magyarságot.

Kinyíltak a régi kultúrházak

Závogyán Magdolna kitért arra, a Kapunyitogató-program Békésből indult, és már több mint 350 településre jutott el az országban. Az adott térség hímzőkultúráját visszahozó Újra öltünk és örökítünk program segítségével 55 településen – így megyénkben is számos helyen – indultak újra a hímző szakkörök. Csibor Márton, az intézmény Békés megyei igazgatója hangsúlyozta, a Kapunyitogató-programban kinyíltak bezárt, csak egy-egy rendezvényre igénybe vett művelődési házak. A Nemzeti Művelődési Intézet is hozzájárult programokkal, hogy ezek a régi, sok esetben már felújított kultúrházak megteljenek élettel.