Különleges sétákat tehettek az érdeklődők a múzeumok fesztiválján

Sokan nem tudják, hogy Békéscsaba mai üde, zöld ligete egykor a csabaiak temetkezési helyéül szolgált. Szakál Veronika elmesélte, hogy a lelkészek tiltakozása ellenére 1844-ben vette kezdetét a temető felszámolása, helyén sétakertet alakítottak ki. A kolerajárvány után – melynek emlékét a koleradomb és egy emlékmű ma is őrzi – a képviselő-testület úgy döntött, „közmulató kertet” létesít. A múzeum történésze kiemelte, az egykori szent helyet Berger Izsák avatta igazi mulatóhellyé: a kocsmáltatási és vásári jog átengedése fejében a liget szélén épített egy sörházat, pincéjében hat szobából álló gőzfürdővel. A rendhagyó séta közben megtudtuk, a „mulató erdőcske” sokáig Epreskert, Sétakert, Népkert néven volt ismert, hivatalos keresztelőjét 1860-ban tartották, ekkor kapta a Széchenyi liget nevet.

Szakál Veronika elmondta, a területet Sztraka Ernő főmérnök tervei alapján parkosították, de a benne álló első fapavilont az 1888-as nagy árvíz teljesen elmosta. Hozzáfűzte, a liget feledésbe merült, 1896-ban épült benne Ádám Gusztáv tervei alapján egy favázas nyári pavilon ruhatárral és cukrászdával. Ekkor húztak fel egy nyolcszög alaprajzú, nyitott zenepavilont is, amely az első terméskő alapú épület volt Csabán. A történész elárulta, a liget a háború után is népszerű szórakozóhely maradt, azonban a pavilon jó ideig kelléktárként és műhelyként szolgált. Felújítása után, 1971-ben nyílt meg az ifjúsági park, de a '90-es évek elejére az itt álló épület állapota leromlott, életveszélyessé nyilvánították. Szakál Veronika elárulta, az épület sorsa 2007-ben fordult jobbra: a pavilonokat felújították, a nyáriban és a mellette létesített új épületben a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület látogatóközpontja kapott helyet. Az épületegyüttes 2009 óta műemléki védelem alatt is áll.

Gyulán a Ladics-háznál Zeke Adél, a kiállítóhelyeket működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. munkatársa elmondta, a 19. századi polgári lakóház olyan tereit fedezhették fel a látogatók az egyedi lehetőség részeként, amelyek általában zárva vannak a vendégek előtt.

Az érdeklődők megtekinthették az egykori kocsiszínt és az istállót. Bepillanthattak a különleges boltozattal rendelkező pincébe és padlásokra is. A ház hátsó folyosóját is láthatták, ahol annak idején a gyerekek töltötték az idejüket, ha kint rossz idő volt.

Megelevenedtek a korabeli játékok, a porcelán figurák és az ólomkatonák is. A konyhában és a kamrában is olyan különleges tárgyak vezették vissza az időben a betérőket, mint az egyedi lisztes és cukros szekrény, a zsírosbödön, a sparhelt, a mozsarak vagy a tölcsérek, amelyekkel a habot fújták a tortákra. Megnézhetők voltak a befőttes üvegek is, a 19. században rengeteg gyümölcsöt tartósítottak ilyen módon. Feltárult egy újabb zárolt rész, a fürdőszoba is az öntöttvas káddal, a mozaikokat utánzó festéssel, a vörösréz fatüzeléses kályhával és a melegítő hengerrel. A víz melegítését egészen különleges módon a padlásról végezték a cselédek.

Az autentikus árnyékszéket is láthatták az udvaron. A Ladicsék időszakában kint a tornác végén még pottyantós vécé működött.