Háromszáz kockaházat épített a sarkadi szakember

Nemrég vette át a Sarkadért kitüntetést Sárközi Sándor vállalkozó, önkormányzati képviselő, a Sarkadi Ipartestület elnöke – vagy ahogy sokan ismerik a városban, Séró. Futballista korából maradt rajta a becenév, a helyi MSE-ben rúgta a bőrt.

– A változatosság a kőművesszakma szépsége, hiszen sokfajta épület van, a lakóházaktól az irodákon, a sportcsarnokon, a gyárakon keresztül a kórházakig, ám egy közös van bennük: mindegyiket emberi kéz alkotta – mondta Sárközi Sándor, hozzáfűzve, egy-egy épület nem pár évre készül, amit jól megépítenek, az akár több évtizeden keresztül dicséri az alkotó munkáját.

– Bele sem gondolunk sokszor, de ezer szállal kötődünk az épületekhez, azokban töltjük életünk nagy részét, azokban alszunk, dolgozunk – folytatta. Szavaiból kiderült, a kőművesszakma nem csak annyiból áll, hogy téglákat pakolnak egymásra és habarcsot kevernek, valamint vízmértékkel nézik a vízszintest és a függőlegest. Hiszen el kell tudni igazodni a tervrajzokon, ki kell számolni az építőanyag mennyiségét, együtt kell működni más szakmák képviselőivel.

Sárközi Sándor persze nem hallgatta el, hogy a kőművesszakma nem könnyű, nem egyszerű munka. Jó állóképességet igényel, valamint a szakembereknek tűrniük kell az időjárás viszontagságait is, ugyanúgy kell dolgozni hidegben, mint melegben – és az elmúlt években télen is szinte végig tudtak dolgozni, nem volt leállás a havazások miatt.

A 70-es években sorra építették a kockaházakat Sarkadon és a megyében, Sárközi Sándor számításai szerint ők mintegy háromszázat húztak fel. Két típus volt akkoriban, a 7-es és a 19-es, előbbi kisebb, utóbbi nagyobb. Ezek jellemzően két és fél szobások voltak, fürdőszobával és konyhával, valamint hosszú folyosóval, amit az észszerűséget követve később felváltott a nappali. Mint mondta, nincs kedvence a megépített házak közül, mindegyiket szereti, és örül, ha most is jó állapotnak örvendenek.

A szakember folyamatosan képezte magát, és nemcsak az építés, hanem a felújítás terén is széles körű munkatapasztalatra tett szert. Például az ő vezetésével épült meg Újszalontán a református templom, valamint újult meg Békés megye legkisebb településének polgármesteri hivatala, a makói református templom és az orosházi evangélikus templom, de dolgoztak a főváros környéki Nagykovácsiban, illetve Hévíz mellett is.

– Egy jó kőművesnek mindig van munkája, ami biztos és jó megélhetést nyújt az ő és családja számára, egy jó szakember mindig keresett – fogalmazott. Sárközi Sándor harminc éve a Sarkadi Ipartestület elnöke, és folyamatosan foglalkoztatja az utánpótlás kérdése. Kiemelte, nagy szükség van a szakmunkásokra, nem biztos, hogy a szülőknek rá kell erőltetniük gyermekeikre az egyetemet, a főiskolát, azt, hogy diplomát szerezzenek. Aláhúzta: a szakmának is van becsülete.

Fontosnak tartja az utánpótlást

Sárközi Sándor elmondta, évekkel ezelőtt pályaorientációs programot indítottak, és az általános iskolásoknak lehetőséget adtak arra, hogy a gyakorlatban is kipróbálhassák magukat kőművesként, ácsként, burkolóként. Hozzátette, sok esetben a szülők sincsenek tisztában azzal, hogy milyen képességekkel bírnak a gyermekeik, hogy milyen remek érzékük van egy-egy szakmához. Ezek a bemutatók viszont megmutatták, hogy a fiatalok örömüket lelik a mesterségek művelésében.