2020.05.16. 15:50
Több mint hatvan esztendeje óvják innen a békéscsabaiakat
A békéscsabai tűztorony, vagyis tömlőszárító torony nem annyira magas, mint amennyire érdekes. Az 1954-ben megépült tűzoltóság egyik legszembetűnőbb része ez az építmény. A tűzfigyelő funkciót már öt évvel később, 1959-ben sem töltötte be, akkortól számítva már csupán a kifüggesztett tömlők szárítására szolgált, innen az elnevezése.
A Kazinczy és Illésházi utcai épületegyüttes a város szerves részét képezi. Nélküle és a lánglovagok szolgálata nélkül kevésbé lenne élhető és biztonságos a megyeszékhely. Legyen szó magasból mentésről, tűzoltásról vagy éppen egy autóroncsba szorult sérült kiszabadításáról, a tűzoltókra – maradjunk ennél a kifejezésnél – mindig lehet számítani. Az Illésházi utca felőli épületrészt nagy merészség lenne csabai felhőkarcolóként említeni, a magassága kicsit több mint a harmada a Szarvasi úti víztoronyénak és az Orosházi úti felüljáró, azaz Erzsébet híd pilonjainak is csak a felén ér túl.
Kiss András dandártábornok, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője cikkünk kapcsán Kovács János nyugállományú tűzoltó ezredessel is beszélt, aki 1959-től tevékenykedett tűzoltóként. Tőle tudhatjuk, hogy attól az évtől a tornyot őrtoronyként, illetve tűzfigyelő toronyként már nem használták, tehát nem volt fent tűzoltó, aki füstjelekre vadászva a környéket tartotta volna szemmel. Az 1959-es esztendő óta már csupán a tömlők mosását, szárítását és javítását végzik itt. Ezen alkalmatosságokat teljes egészében, teljes hosszukban ki lehet függeszteni, így az épületet egészen jól lehet hasznosítani erre a feladatra. Emellett itt végzik el a tömlők kisebb karbantartási feladatait is, azonban az elsődleges funkció a szárítás.
A csabai tűzoltóság másik különös érdekessége, hogy bármennyire szép is a maga módján, egyáltalán nem egyedi, az ország több városában ugyanilyen laktanya található. Mint egy, a témáról írott szakmai lapban megjelent cikk is említi: Békéscsaba tűzoltóállomását sokan ismerősnek találhatják azok közül, akik Veszprémben, Salgótarjánban vagy éppen Szombathelyen élnek, vagy jártak már ezekben a városokban. A II. világháborút követő államosítások során ugyanis a vidéki tűzoltóságokat is elérte az egységesítési igény, típusterv alapján épült meg az említett négy település tűzőri laktanyája.
Több mint hatvan esztendeje óvják innen a csabaiakat
A laktanyák építésze Körner József volt, aki a Rákosi-éra szocreál követelményeinek teljesítése előtt dolgozott például Hajós Alfréd irodájában is. A békéscsabai tűzoltóság kétszintes épületegyüttese klasszikus szocreál jegyeket hordoz magán: az ablakkeretezés, a szűkített boltívek, az oszlopok, a tűztorony mind-mind a klasszicizmus megoldásaiból merít, sematikus formában. Végül hozzáteszik, maga az épület egyébként kívülről jó állapotnak örvend, jól illeszkedik a kertvárosi környezetbe.
A Kazinczy utca és az Illésházi utca kereszteződéséhez tartozó területet talán némi túlzással valóban kertvárosi résznek lehetne nevezni, de mint a dandártábornok fogalmazott, a tornyot semmiképpen nem sorolhatjuk a magas épületek közé. A magas építmény fogalmát, amelyet a katasztrófavédelem a tűzoltószakmai tevékenység során is alkalmaz, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet egyik pontja határozza meg. Eszerint a magas építmény olyan, amelyben a legfelső szint magassága a 30 métert meghaladja. A tömlőszárító torony magassága pedig jóval elmarad ettől, mindössze 26,4 méter.
Végezetül pedig még egy érdekesség, ami talán nem köztudomású: a tűzoltóság ezt az időszakot megelőzően egy másik fontos épület részeként működött, a városháza hátsó udvarában, az Élővíz-csatorna partjához közelebbi részen helyezkedett el.
