Katedrálist szentelnek a művésznek a csabai múzeumban

Április 24-én nyílt volna meg az állandó Munkácsy-kiállítás, de a koronavírus-járvány közbeszólt. Most viszont már megérkeztek a speciális lámpák is Franciaországból, valamint tegnap több profi kiállításberendező Budapestről. Ando György múzeumigazgató kiemelte, a terem üvegmennyezetét is elsötétítik műtárgyvédelmi okból. A fülkékbe beágyazott festményeket a speciális fajtájú és erősségű lámpák oldalról és alulról világítják meg.

Azt, hogy itt csoda készül, már kedden látni lehetett. Mintha egy katedrálist szentetek volna a Mesternek. Ahogy belép az ember a terembe, szemben a csaknem hat méter magas kép, a Siratóasszonyok a keresztfánál című emelkedik ki. Ennek a festmények érdekes a története is. A csabai és a szlovákiai, tőketerebesi múzeum között több évtizedes az együttműködés. Gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök hagyományát pedig mindkét városban őrzik, ápolják. A tőketerebesi Andrássy-kastély mauzóleumában helyezték végső nyugalomra az egykori kormányfőt, Békéscsabán utcát, gimnáziumot neveztek el róla.

És hogy a Munkácsy-kép miként kapcsolódik a két városhoz? Andrássy Gyula özvegye rendelte meg Munkácsytól, férje jó barátjától a festményt. A képet 1920 körül a család átszállította Budapestre, és a Nemzeti Galériába került. Öt másik Munkácsy-képpel együtt kapta meg nemrégiben tartós letétbe a csabai múzeum. Ando György beszélt arról is, elképzeléseik szerint az állandó tárlat a Munkácsy Mihály – A géniusz diadala elnevezést kapja. A tárlattal erősíteni kívánják a csabai Munkácsy-kultuszt, és ismét fejet hajtanak a festőzseni előtt.

Gyarmati Gabriella, a múzeum művészettörténésze, az állandó kiállítás kurátora szólt arról is, eredetileg miért éppen április 24-ére tervezték a megnyitót.

– Sedelmayernek, Munkácsy műkereskedőjének párizsi palotájában 1884. április 24-én mutatták be a művész két festményét, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota címűt – hangsúlyozta Gyarmati Gabriella. – Látható lesz majd a tárlaton A Krisztus Pilátus előtt című alkotás redukciója (kivonata) is. Vagyis a mester a nagy kép elkészítése után fele akkora méretben ugyanúgy megfestette a képet. Emellett a Krisztus töviskoszorúval, a Zongoralecke, az Újoncozás is a Mester leghíresebb festményei közé tartozik.

Gyarmati Gabriella mesélt arról, hogy a Krisztus töviskoszorúval című Munkácsy-művet felesége, Cécile Papier végrendeletében Békéscsaba városának adományozta. A Falu hőse című kép vázlatát, mely szintén szerepel a tárlaton, 1874-ben készítette a művész nagybátyja, Reök István Csaba melletti birtokán, A festőfejedelem nászútja során látogatott el ide. Ahogy Gyarmati Gabriella fogalmazott, Békéscsabáról sokaknak Munkácsy, valamit a múzeum jut eszükbe, és olyan kiállítást rendeznek be, amiért mindenhonnan érdemes majd eljönni ide.

Sokat jelent a fényminőség

Baktai Gábor és stábja végzi kivitelezést, vagyis a terem teljes kialakítását a világítástól a képek elhelyezéséig. A múzeumban kedden elmondta, miután az összes képet feltették, következik a villanyszerelés.

– A fényminőség miatt olyan élethűen jelennek meg a közönség előtt a festmények, ahogyan egykoron Munkácsy is szerette volna – hangsúlyozta Baktai Gábor. – Ezt követően csillogásmentes, biztonsági üvegeket építünk be a képek elé. Csak a Siratóasszonyok a keresztfánál című festmény előtt nem lesz üveg.

Ando György kitért arra, közben az Idővonal állandó kiállításon is dolgoznak. Az intézmény régi épületének összes termében egy idővonalra fűzik fel Békéscsaba történetét. A két állandó tárlattal továbbra is méltó helyet foglal el a múzeum a Munkácsy-negyedben.