Felvirágoztatnák a gyógynövényipart a megyében

Számos gyógynövénynek kedvez megyénk talajadottsága, azonban a rendszerváltás időszakában még az évi 20 ezer tonnát megközelítő országos kivitel mára néhány ezer tonnára zsugorodott. Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke kiemelte, problémát jelent az ágazatban a munkaerőhiány és a termőterületek csökkenése is. A döntéshozók részéről viszont most központi akarat mutatkozik a gyógynövényipar felvirágoztatására.

A HelloVidék felmérése szerint a gyógy-, fűszer-, aroma- és ipari növények gyűjtése, valamint termelése éves szinten közel 8-10 milliárd forintot tesz ki. Egy 2019-es adat szerint pedig Magyarországon 100-120 rendszeresen használt gyógynövényfaj van.

– A termesztett gyógynövényeket jellemzően nyers állapotú magként és termésként szerzik be – hangsúlyozta az elnök. – A behozottaknál a szállítás és eltarthatóság miatt a szárított van túlsúlyban. A vadon termők pedig a gyűjtőkből és felvásárlókból kialakuló többlépcsős hálózaton keresztül jutnak el a feldolgozókhoz.

Magyarországon manapság 20-25 ezer embert foglalkoztat az ágazat, a feldolgozást végző 20-25 üzemben mintegy kétezer ember dolgozik. Az élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán pedig 50-100 vállalkozás működik. Mint minden ágazatnak, természetesen ennek is megvannak a maga nehézségei. Míg korábban szezonálisan akár százezer ember is részt vett a gyűjtésben, mára csupán néhány tízezren foglalkoznak ezzel. A termesztés és további feldolgozás ugyancsak jelentős kézimunkaerő-igénnyel jár, ezért a munkaerőhiány itt is komoly gondokat okoz.

Dr. Kulcsár László kitért arra, az elmúlt évektől központi akarat mutatkozik a magyar gyógynövényipar felélesztésére. Újraalakult például a kamara gyógynövényalosztálya, mely célként tűzte ki az ágazat fejlesztését. Álláspontjuk szerint a vadon termő gyógynövények gyűjtése tipikusan az elmaradott régiók munka nélküli lakosságának kiegészítő, sok esetben egyetlen jövedelemforrása. Jelenleg a kibocsátás 60-70 százalékát adja a gyűjtés a termesztéssel szemben, ami hosszú távon nem fenntartható.

Ezért azt akarják elérni, hogy a hazai piacon túlsúlyban legyen a termesztett gyógynövény, amihez a megfelelő biológiai potenciállal rendelkező, vadon termő fajták termesztésbe vonása elengedhetetlen. Szükséges emellett a korszerű, speciális és hatékony technológia alkalmazása is.

Az ágazat szereplői elkészítették azt a stratégiát, amitől a teljes megújulást várják. A tervezet a gyűjtés, termesztés és feldolgozás problématérképét, fejlesztési lehetőségeit tartalmazza. A célok közé kerültek a komplex üzemfejlesztés mellett a termeléshez kötött támogatások és az ágazati promóciós lehetőségek is, 2030-ig vázolva az intézkedéseket. Az ágazatot képviselő Gyógynövény Szövetség és Terméktanács az Agrárminisztériummal együtt dolgozik a versenyképesség fejlesztésén.

Ami a támogatást illeti, a szaktárca a Vidékfejlesztési Programban a gyógynövény-telepítések előmozdítására hárommilliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett, 2017-től lehetővé vált bizonyos zöldségként szereplő fűszernövényeknél a termeléshez kötött támogatás igénylése.

Gyakran használják a növényeket

Dr. Ferenczi Attila háziorvos elmondta, az orvosi ellátásban az úgynevezett evidence-based medicine az alap, miszerint csak bizonyítottan hatásos eljárást követhetnek a szakemberek. Ennek értelmében a betegeknek például zsályát, cickafarkot, kakukkfüvet, kamillát, vadgesztenyét vagy hársfát nem ajánlhatnak, hiszen nem ismerik pontosan ezen növények hatásmechanizmusát. Ezek ugyanis nem minősülnek gyógyszernek és nincsenek az orvosságokhoz hasonlóan bevizsgálva.

Hozzátette, ettől függetlenül a páciensek körülbelül nyolcvan százaléka használ valamilyen gyógynövénytartalmú készítményt.

Utóbbiakat saját felelősségükre vásárolhatják meg például patikákban vagy szaküzletekben, és főként enyhébb lefolyású betegségeknél (nátha, kisebb felfázás, visszér) alkalmazzák. Mindezt otthoni kúra során teszik, ami ezen nyavalyákra a tapasztalatok szerint jó hatással van.