Békés megye

2020.02.08. 06:59

Érdemes megismerni a fiatalok látásmódját

Egyre többet hallani manap­ság, hogy milyen nehéz megtalálni a hangot a mai gyerekekkel, pedig csupán türelmesebbnek kellene lennünk velük, illetve nyitottabbnak lenni az ő világukra.

Vásári Erzsébet

Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus véleménye szerint a legfontosabb dolog ma a gyermekekkel – főként a tinédzserekkel – való beszélgetésekben a kinyilatkoztatások kerülése a felnőttek részéről. A fiatalok ugyanis egyre kevésbé fogékonyak arra, amikor valaki egyértelműen megmondja nekik, mit és hogyan kellene csinálniuk. Így, ha a szülők tudni szeretnének gyermekük dolgairól, illetve jobban meg akarják velük találni a közös hangot, akkor sokkal fontosabb, hogy először kérdéseket tegyenek fel nekik, amik által megismerhetik gondolkodásmódjukat.

Példaként említette, ha a szülő nem ért egyet gyermeke cselekvésével, akkor ahelyett, hogy rögtön leteremti, inkább egy beszélgetés során próbálja tőle megtudni, hogy ő miért látja úgy a dolgokat. Helyesnek találja-e például annak az influencernek (véleményvezérnek) a látásmódját, akit épp követ, illetve miért szereti annyira őt. Majd, ha már kellően megismerte a tinédzser véleményét, ő is elmondhatja sajátját, illetve azt, hogy miért nem tartja jónak, amit csinál. A lényeg tehát, hogy kevésbé direkten (egyenesen) kell közelíteni a fiatalokhoz, hiszen a leteremtéssel épp az ellenkezőjét éri el annak, amit szeretne.

A szülő-gyermek konfliktusok nagy része megelőzhető a közös időtöltéssel /Illusztráció: Shuttestock/

Szicsek Margit elmondta, a szülő-gyermek konfliktusok nagy része megelőzhető azzal, ha a család sok időt tölt együtt, illetve sokat beszélgetnek egymással. Ugyanis így már alapból jobban ismerik egymás látásmódját és a bizalom is megvan köztük. Hozzátette, a jó kapcsolat kialakítása már egészen kisgyermekkortól fontos, amikor szintén nem szabad leszólni azokat a meséket, játékokat, melyek iránt érdeklődik. A másik lényeges dolog ilyenkor az alternatívák megmutatása, például lejátszani nekik azt, amit a szülő nézett gyerekkorában és elmondani neki, hogy miért szerette annyira.

Kiemelte, mindig kell hagyni választási lehetőséget a gyerekeknek, illetve megtaníttatni velük azt, hogy egy dolgot érdemes több szempontból is megvizsgálni. A kamaszokra visszatérve elmondta, a szülők abban is gyakran hibáznak, hogy elvárják, azonnal tegyék meg, amit kérnek tőlük. A lényeg pedig az lenne, hogy a fent említett beszélgetések során elültessék bennük azokat a „kis magokat”, melyek később – lehet, hogy csak hetek vagy hónapok múlva – a cselekedeteikben fognak visszaköszönni. Hozzátette, a fiatalok a rengeteg beáramló információ között gyakran elvesznek, ezért is kell sokkal türelmesebben kezelni őket.

Végül elmondta, a mai gyerekek sokkal érzékenyebbek, mint a 15–20 évvel ezelőttiek, amit tudomásul kell venniük a felnőtteknek. Az pedig, ahogyan viselkednek, leginkább a neveltetésüket tükrözi vissza, így ha problémájuk van ezzel a szülőknek, akkor elsőként magukba kellene nézniük, csak utána bírálni őket. Ráadásul, ha folyton ellenséges viszonyban vannak, akár egy visszafordíthatatlan szakadék is kialakulhat köztük.

Új kommunikációs formát használ

Kovács Nóra, az evangélikus gimnázium tanára elmondta, az iskolák feladata kettős, van egy oktatási és egy nevelési oldala is. Előbbihez tartozik az alapkészségek elsajátíttatása, utóbbit pedig a szülőkkel megosztva teszik. Mindez akkor működik jól, ha a gyerek nem veszi észre, hogy éppen tanul vagy művelődik.

Hozzátette, az új kommunikációs formát azonban érdemes alkalmazni. Szaktanárként történelemórán például már nem azt mondja a gyerekeknek, hogy szorgalmi feladatot csinálhatnak, hanem úgy fogalmaz, legyenek történelmi nyomozók, akik együtt dolgoznak vele.

Beszámolója szerint, bár minden elérhető az interneten, a Nemzeti Alaptantervhez igazodni kell, amit úgy tudnak elérni, ha színesebbé teszik az órákat például érdekes történetekkel, így jobban megragadnak a diákokban a „kötelező” elemek is. Fontos ezentúl a múlt időtálló értékeit továbbadni a gyerekeknek és közösségépítő foglalkozásokat szervezni nekik.

Végül négy fontosabb feladatra tért ki. Az első, hogy megtanítsák a tanulókat kommunikálni – hiszen egyre több zárkózott gyermek van –, a második az együttműködési, a harmadik az alkalmazkodó képesség, a negyedik pedig a digitális világban való tájékozódás.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában