A kínai felvásárlók miatt drágul a sertés

Mracskó Mihály, a békéscsabai Mezőker Húsáruház hentesmestere kiemelte, nem könnyű megoldani számukra sem a hazai alapanyag biztosítását, de eddig szerencsére mindig sikerült magyar áruból ellátni a vásárlókat.

– Miként minden magyar sertéshúst árusító üzletben, úgy nálunk sem lehetett megúszni az áremelést, de a tulajdonos úgy döntött, hogy a legminimálisabbra csökkenti az árrést a vásárlók érdekében. Lényegében csak 100-200 forinttal emeltük meg a kolbászhús kilónkénti árát – hangsúlyozta a hentesmester, aki hosszú évekig a Békéscsabai Előre hátvédsorának oszlopos tagja volt, onnan is sokan ismerik.

Ottlakán György gyulai hentes megkeresésünkre kitért arra, többféleképpen veszik meg kolbásznak a húst az emberek. Vannak, akik a kész darált húst választják, mások a hozzávalókat nézik ki a pultban, aztán otthon dolgozzák össze a húst a szalonnával, darálnak, fűszereznek, gyúrnak és töltenek.

A megyei hentesek is megérzik az afrikai sertéspestis következményeit. Főként annak kínai terjedése miatt, ugyanis a távol-keleti ország szükségleteinek javát az Európai Unió államaiból szerzi be. Ahogy az egyik megyénkbeli húsipari szakember fogalmazott, nincs az a mennyiség, amit ne vásárolna fel Európából a kínai piac. Ugyanakkor ez kihat a hazai sertéshús mennyiségére és árára is.

Ha továbbmegyünk a kolbászkészítésig, több kistermelőnek jobban megéri egészben eladni a hízót – mert akkor nincs munka vele –, mint feldolgozni. Persze, a kolbászok árában is megjelenik, hogy többe kerül a disznóhús, és ahogy tudjuk, jó vastagkolbászt csak 200 kiló feletti kocából érdemes készíteni, mert annak már biztosan érett és nem vizes a húsa.

– A panellakásokban eddig sem vágtak hízót és ezután sem fognak – magyarázta Mracskó Mihály. – A kolbász iránti vágy és a készítésének hagyománya ugyanakkor benne van szinte minden Békés megyei emberben. És ahogy mondani szokták, a vevő diktál, a hentes pedig olyan árut biztosít, aminek keletje van. Csabán ez elsődlegesen a kolbász, a kolbászhús.

Ottlakán György kiemelte, a kolbászhoz általában vegyes sertéshúst, valamint keményebb szalonnát kérnek a vásárlók. Az arány 70–30 százalék a hús javára. Lapockától, tarjától a combig sokféle húsrész kell ahhoz, hogy jó legyen a portéka. Ottlakán György kitért arra, a fűszerezés lelke a minőségi paprika, ennek kilóját jelenleg 3500–4000 forintért lehet beszerezni. A fokhagyma a másik legdrágább fűszer az ízesítésnél, ennek a kilónkénti ára 1200-1500 forint között alakul. A csabai vastagkolbászt jellemzően kuláréba töltik, ennek a bélfajtának 10-15 százalékkal nőtt az ára.

A malac ára is emelkedett

Knyihár Mihály békéscsabai kistermelő elmondta, hizlalják a kolbásznak való sertéseket, de a malacok egy részét nekik is vásárolniuk kell.

– Már ezer forint fölé kúszott fel a kilónkénti malacár, ami mutatja, hogy nagy a kereslet, ez pedig szintén emeli az árakat – hangsúlyozta Knyihár Mihály. – Emellett a kuláréhoz, a fűszerpaprikához is drágábban jutunk hozzá. Ez megmutatkozik a csabai vastagkolbász árában. Ugyanakkor a vásárlók is tisztában vannak azzal, hogy miért kell valamennyivel többet fizetniük. Ha nem is szívesen, de megteszik, mert a minőséghez ragaszkodnak. Éppen ezért továbbra is csak kuláréba töltjük a vastagot, ezt szokták meg és szeretik a vevők. Ebben a bélben marad szaftos a kolbász, érnek össze legjobban a hússal a fűszerek.

Knyihár Mihály kitért arra, az alapanyagok drágulása mellett az időjárással is küzdenek, hiszen ez a tél sem kedvez például a füstölésnek. Sokszor a hűtőberendezést is bekapcsolták a füstölőben, amire a téli időszakban korábban nemigen volt példa.