Mire érdemes figyelnünk a babák mozgása kapcsán?

Nagy-Benedek Klára DSGM-terapeuta elmondta, már a baba tízhetes korában érdemes nézni, hogy miként tartja hasalásnál a fejét, mert nem elég, ha megemeli és tartja, le is kell tennie azt.

– Ha nem tudja letenni, akkor az egy túlkompenzálás, túlfeszítés, ami mögött izomgyengeség áll. De a hasalás technikájára is figyelni kell, hogy az alkarján párhuzamosan támaszkodjon, és a könyöke megelőzze a vállát. Amennyiben ez nem teljesül, akkor feszülés van a hátizomban – tájékoztatott a szak­ember.

Szintén fontos, hogy háton fekve a lábaival és a kezeivel felváltva tudjon kapálózni, rugdosni, valamint tudja forgatni mindkét oldalra a fejét. – Sok esetben a szem mozgatása a bűnös a fej egy irányba való fordításában, ilyenkor az egyik szem elhúzza a fejecskét egy irányba, de a másik szem nem olyan erős, hogy átkompenzálja a fejet – emelte ki a terapeuta.

A csecsemőknek három hónapos korukban el kell tudniuk fordulni jobb és bal oldalukra, majd ötödik hónap környékén a hasra fordulás és hason fekve a tárgyak után való nyúlás feladata vár rájuk.

– Féléves korukban pedig már oda-vissza kell forogniuk az apróságoknak. Ezzel kezdetét veszi a tájékozódás, a térbeli orientáció. Tíz hónapos korban pedig elkezdenek mászni a csecsemők, ekkor figyelni kell a fejtartásra, illetve hogy az ujjacskáik nyújtva legyenek. Viszont, ha a baba már mászás előtt felül, akkor az megterhelheti a gerincét. A gerinc melletti fűzőizom nem tud kialakulni, a hasizom és a hátizomzat nem tud megerősödni, így hanyag tartása lesz, és esetleg egy korai gerincferdülés is kialakulhat nála – figyelmeztet a gyógytornász.

Ráadásul a szakember szerint az összes tanulási, koncentrációs zavar mind visszavezethető oda, hogy nem mászott csecsemőkorában a gyerkőc. – Ugyan visszamenőleg a fiatalokat lehet fejleszteni, de ez százszázalékos eredménnyel már soha nem jár. A fejlesztőterápiákon a fejlesztőpedagógusok a mászást próbálják meg visszapótolni, kúszatják, mászatják a gyereket földön, alagútban és bordásfalon. Viszont mindez nem válna szükségessé, ha még abban az életkorban tudna mászni, vagy megtanítanák neki, és nem csak legyintenének egyet a szülők, hogy ez kimaradt – tette hozzá.

Hártó-Tóth Zita mindkét gyermekét hordta fejlesztőtornára. Mint mondja, ő maga csecsemőként visszafelé mászott, és meggyőződése, hogy a térbeli tájékozódási, számolási és olvasási nehézségei erre vezethetők vissza. Ezért fontosnak tartotta, hogy mindkét gyermekét szakember vizsgálja meg, és ha szükséges, gyakorlatokkal korrigálja az esetleges izomfeszüléseket. – Egyéves kor alatt alakul ki a jobb és bal agyfélteke között az idegrendszer kapcsolata. Ha ebben az életkorban az adott mozgásforma, például a forgás, mászás kimarad, nem éri az agyat az adott inger, akkor később ezeket már nem lehet pótolni – hangsúlyozta az édesanya.

Még nincsen jobb- és baloldaliság

Nagy-Benedek Klára gyógytornász hírportálunknak elmondta, csecsemőkorban nincsen jobb- és baloldaliság, a babáknak mindkét kézzel és mindkét lábbal meg kell tudniuk csinálni az adott mozgást, mert más esetben könnyen féloldalassá válhatnak. – Nem kell megkeresni a dominanciát, középre kell tenni mindent, és ő majd azzal a kezével nyúl érte, amelyikkel szeretne. Ötéves kor környékén tudatosan alakítja majd ki, hogy melyik keze lesz a domináns – hangsúlyozta a DSGM-terapeuta.